A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

MIKLÓS Péter: A Kecskeméti Lapok a koalíciós években (1944-1949)

Népfront győzelme elsősorban a Párt győzelme, mert ennek munkájából és politikájából született meg a Népfront politikája és programja, és ezt a dolgozó nép felismerte. De ezzel a felismeréssel együtt járt az is, hogy felemelkedésünk és győzelmünk sorozatát a Szovjetunió segítő keze tette lehetővé hazánkban. Neki köszönhetjük a határtalan lehetőséget, a mai békét és a holnap békéjét."

3

8 1949 novemberétől a Kecskeméti Lapok a Magyar Függetlenségi Népfront politikai napilapjaként jelent meg. Főszerkesztője Sándor Béla, felelős szerkesztője Lendvai Ferenc volt. Felelős kiadója pedig a Magyar Függetlenségi Népfront Kecskeméti Bizottságának képviseletében az előbb idézett Fehér István Az 1868 óta folyamatosan kiadott Kecskeméti Lapok utolsó száma 1950. április 29-én, szombaton jelent meg. Ez volt a 83. évfolyam 99. szám. Erről persze a lapban mint örömteli eseményről és a sajtó fejlődésének egyik mérföldkövéről adtak hírt. „A kecskeméti sajtó újabb jelentős fejlődéséről számolhatunk be olvasóinknak. Holnaptól kezdve napilap lesz a Magyar Dolgozók Pártjának helyi orgánuma, a Bácskiskunmegyei népújság és ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a megyeszékhellyé vált Kecskemét a sajtó vonalán is eljusson arra a fokra, amit a mai idők és az előttünk álló nagy feladatok megkövetelnek. A kecskeméti sajtó az ország többi megyéjéhez viszonyítva elmaradott volt és az újjáépítés éveiben sem tudott lépést tartani a gazdasági és politikai fejlődéssel. 1949-ban történetek lépések az elmaradottság csökkentésére, amikor először a »Kecskemét« című hetilapból »Délpestmegyei Népújság« lett nagyobb terjedelemmel és kibővült olvasótáborral, majd később, amikor a »Kecskeméti Lapok« kiadását a Magyar Függetlenségi Népfront helyi bizottsága vette át. A fejlődés rohama azonban csakhamar megmutatta, hogy a Bácskiskunmegyei Népújság minden követelménynek jobban meg tud felelni és ezzel a Kecskeméti Lapok fölöslegessé válik. A Népújság naponta 6 oldal, vasárnap 10 oldal terjedelemben jelenik meg és hírszolgálatával felöleli az egész megye területét. Nagyobb példányszáma lehetővé teszi, hogy olOQ csóbb áron jussanak hozzá a dolgozók." Mint a cikk írója kifejtette: a fölöslegessé vált a Kecskeméti Lapok helyett megjelenő kecskeméti napi pártlap kiadása a szocialista ország építésének fontos része, a Bácskiskunmegyei Népújság ugyanis „a Megyebizottság közvetlen irányításával a Magyar Dolgozók Pártjának szavát viszi el mindennap a dolgozókhoz. A párt iránymutató tanításait, amelynek alapján új, nagy győzelmek jönnek létre. A napi pártsajtó a párt és az országépítés erős fegyvere lesz Kecskeméten is. Örömmel üdvözlik a dolgozók, párttagok és pártonkívüliek egyaránt a kecskeméti sajtó új fejlődését és bíznak benne, hogy munkájukban és harcukban támaszuk és segítségük lesz."

4

0 A Bácskiskunmegyei Népújság 1950 áprilisáig mint a Magyar Dolgozók Pártja hetilapja került kiadásra. Felelős szerkesztője Gáspár Zoltán, felelős kiadója pedig Németi József (az MDP megyei titkára) volt. A pártújság szerkesztősége Kecskeméten a Szabadság tér l/A. szám alatt volt, a lapot a Szikra Lapnyomda (Buda38 KL, 1949. május 19. 39 KL, 1950. április 29. 40 KL, 1950. április 29. 406