A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között

mozi található, mégis összesen csak három mozinak volt beszélő berendezése, csak azok voltak képesek lejátszani a hangosfilmeket.

6

0 „1930. június 6-án megszólalt a film a szegedi moziban" — írta címlapján a Színházi Újság. Előtte hetekig fúrtak-faragtak, szereltek a Belvárosi moziban, átalakították, kibővítették a gépházat, hangszórókat szereltek a színpadra, a függöny mögé. A Délmagyarország című lap szerint „telt ház izgulta és kíváncsiskodta végig a hangosfilm szegedi debütjét. Tömegek álltak a mozi-foyerban" és „a kiszűrődő hangokat éhesen falták a kívülállók és áhítatosan csodálkoztak." A mozi zenekarának helyén virágok díszlettek, a film előtt Jung Péter okleveles gépészmérnök vonzóan és népszerűen ismertette a hangosfilm technikáját „amelyben vezető szerep jutott a rádió haladásával párhuzamosan javuló hangerősítő eljárásnak," majd felcsendült Radames hangja, ahogy Aidához énekelt és következtek a Fox Follies revüfilm részletei. Csodálkozást váltott ki „amikor a karcsú filmdíva hangja kemény altban hódította meg szíve választottját."

6

1 1930. júliusában az első magyar hangosfilmet is műsorára tűzte a Belvárosi mozi. A „Csak egy kislány" Szentirmay Elemér hasonló kezdetű ismert dalának zenei motívumára épülő film férfi főszerepét a Szegedről Pestre szerződött kiváló színész, Jávor Pál alakította. Szeptember 20-án a Korzó mozi is átállt a hangos filmek vetítésére. Előtte való nap a „hangos gép" szerelése miatt szünetelt a műsor.

6

3A mozi zenészek szerződés nélkül maradt tagjait be akarták protezsálni a színházhoz, de a pénzhiányra hivatkozva a város elutasította a kérést.

6

4 Hamarosan a magyar ipar is képes volt hangosfilm lejátszó berendezést gyártani. A rádiókat is készítő és fejlesztő Telefongyár október közepén Budapesten bemutatta az első ilyen mozigépet.

6

5 Míg az 1920-as évek elején sorra zártak be a mozik — pl. Szegeden 6-ból 3 maradt, Budapesten 75-ből 45 zárt be,- a hangosfilm jótékonyan hatott a moziéletre. Vidéken is több mozi alakult és néhány év alatt elterjedt az új technika, 1936-ban már vidéken is teljesen megszűntek a némamozik, áttértek a hangosfilmre. A magyar filmgyártás ekkor már 15-20 új magyar filmet állított elő évente. 1938-ban fölbomlott a szegedi mozik szoros együttműködése. A Színházi Újság megelégedésének adott hangot abból az okból, hogy végre „Megszűnik Szegeden az „egykéz" mozi." A miniszter új engedélyesnek, Palugyay Farkas budapesti mérnöknek adta át a Széchenyi mozi üzemeltetésének jogát. Mint írták, sok rossz film került Szegedre, a filmújdonságok viszont elkerülték a várost az „egykéz" rendszer miatt. Az utolsó komoly szakember — mint írták — Pető József igazgató volt, aki éppen ezért a mozi kartell vezetőségének rosszallásával találkozott és távoznia kellett Szegedről. A mozi új tulajdonosától azt remélték, hogy méltó konkurenst jelent és 60 Színházi Újság 1929. jún. 30. 2.; júl. 21. 1-2. 61 Délmagyarország 1930. jún. 7. 7.; Színházi Újság 1930. jún. 8-15. 2. 62 Színházi Újság 1930. júl. 21-27. 1. 63 Szegedi Napló 1930. szept. 18. 8. 64 Szegedi Napló 1930. szept. 17. 5. 65 Szegedi Napló 1930. okt. 19. 8. 66 LAJTA 1937. 179. 386