A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

Az 1947 őszén bekövetkezett kommunista hatalomátvétel, majd az 1948-tól életbe léptetett államosítási törvények után a Hutter és Ferencsevits cég létezésének jogi alapja is megszűnt. A várható politikai és gazdasági változások első jele volt, hogy a rendőrség egységei „1947. május végéig díjfizetés nélkül használták" nagykereskedés épületének több helyiségét. A panaszt Myk Margit 1949. március 14-én keltezett levelében írta a budapesti Közületi Ingatlan Központ részére, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, mint megbízott gondnoki felügyelő fölhívására. A Budapestre küldött levélben Hutterné röviden és átfogóan tisztázta az egykori kereskedés bérleti telephelyének jogi helyzetét is. T. Közületi Ingatlan Központnak Budapest A volt Első Magyar Részvényserfőzde-Dreher-Haggenmacher rt., tulajdonát képzett: Szeged, Apponyi Albert utca 18. szám alatt levő házban még fennálló bérletem tárgyában a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, mint gondnok felhívására, tisztelettel közlöm a következőket: Bérletünk fent megnevezett volt budapesti céggel 1885. évben lett megkötve, mely bérleti megállapodásunk 1932. évben akként lett módosítva, hogy szerződésünk 4 évre szól, mely azonban automatikusan mindig további négy évre nyer meghosszabbítást, ha egyikünk nem mondja azt fel a negyedik év június hó 30.-ig. Ily felmondás sem részünkről, sem pedig a tulajdonos részéről mind a mai napig nem történt, úgyhogy szerződésünk ennek folytán 1952. év december 31-ig érvényben maradt. A bérlet a teljes ingatlanra szólt és a saját belátásunk szerint rendelkeztünk - teljesen háborítatlanul - az épületben levő lakás és egyéb helyiségek hasznosítását, illetve harmadik személynek való bérbeadását illetőleg. Ezen bérleti jogunkkal éltünk is és csak 1946. évi május 1-től letelt a tulajdonos által egyoldalúan oly képen megcsorbítva, hogy a kiadott helyiségek bérlői az eddig kezeikhez befolyt bérleti díjakat közvetlenül a tulajdonos cég szegedi lerakatának pénztárához tartoztak fizetni, természetesen azon összeget azonban, amelyet mint az egész ingatlannak bérlői: mi állapítottunk meg. így valójában bérletünkből kiesett egy jelentős része a ház helyiségeinek és mindössze azok maradtak meg, melyet saját lakásunk, illetve üzleti helyiségeinket képezte. Az egész ingatlan bérösszege és a harmadik személyek által fizetett bérösszegek közti különbséget pedig mint reánk eső hányad, a mai napig pontosan általunk lett kifizetve. Itt tisztelettel megjegyezzük, hogy az egész épület után általunk fizetett béren kívül /amiben az adó is bent foglaltatik/, mi tettük lakhatóvá, illetőleg saját költségünkön szereltük fel a lakásokat, mely felszerelési tárgyakra tulajdonjogunkat fenntartjuk. Bérletünk tisztázása, illetőleg újabb rendezése céljából — a bérleti szerződésünk fenti időpontjáig, az eredeti megállapodás értelmében való épségben tartása mellett tekintettel arra, hogy üzletünket nem folytatjuk a jelenleg még bérletünkhöz tartozó azon helyiségekről, amelyek volt üzleti helyiségeinket képezték és csak a lakhelyisége146 Perneki Mihály: „Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945". Budapest, 1983. Kossuth Kiadó, 7-21. o. 318