A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

főreáliskolába íratta.

11

7 Bizonyos, hogy a két kereskedő família korábbi ismeretsége kapcsán juthatott az éles eszű kamasz Rákosi Mátyás a Hutter-házba, ahol besegített a sör- és bornagykereskedés adminisztrációs ügyeinek vitelébe. A házban a serdülő ifjút „kosztra, kvártélyra havi tizenkét koronáért vállaló rokon szabómester"

11

8 ekkoriban az egyik hátsó helyiségrészt bérlő kisiparos lehetett. Ehhez a közléshez kapcsolhatók Ur György (1894-1964) egykori szegedi újságírónak

11

9 1947-es — olykor idillikus és pontosításra szoruló — emlékező sorai az egykori iskolatársáról, Rákosi Mátyásról és az ifjú 1905 és 1910 közötti szegedi szállásának viszonyairól: „...Az Iskola-ucca 18. szám alatt lakott és abban a házban egy varroda és két kalapüzlet volt. Mind a három helyen sok volt a tanulólány. Rákosi a lányok hű lovagjává szegődött és vasárnaponként a Bruckner-kertbe vitte táncolni őket."

12

0 E népszerű nyilvános tánchelynek egy nagyállomás melletti kocsiszín és annak szépen fásított udvara adott helyt az első világháború előtt, ahol időnként az alsóvárosi Havi Boldogasszony templom búcsújáró ünnepélyéhez kötődő au191 gusztusi havibált, vagy búcsúbált is tartották. Mindezekre 1950 elején Hutter Károlyné Myk Margit pontosan emlékezhetett, hiszen 1909-ben — 20 évesen, amikor már Hutter Károly felesége — személyesen is megismerte a nála közel három évvel fiatalabb, a kereskedés könyvelésébe besegítő, nagyon szegény viszonyok között élő, de becsvágyó fiatalembert. * Arra, hogy az egykori diák Rákosi Mátyás a Hutter-házban kapott szállást, amikor a főreáliskolának — a mai Vedres István Építőipari Szakközépiskola elődjének — tanulója volt, a helyi és a fővárosi közintézmények hivatalos levélváltásai is utalnak az '50-es évek elejétől. A szegedi múzeumot és a város vezetését mindig élénken foglalkoztatta Rákosi helyi diákéveinek és szálláshelyének kérdése és az e körül kialakult szóbeszéd. Az említett Ur-féle brosúrában megjelent rövid életrajzi összefoglaló bizonyosan csak tovább fokozta az érdeklődést. 1950 februárjában a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának utasítása alapján elkészült a helyi középkori és újkori templomokat és az 1879. évi árvíz előtt épített házakat fel117 Elterjedt tévhit, hogy Rákosi Mátyás eredeti neve Roth Manó lett volna — valójában ez egy később ráragasztott gúnynév volt, a rot (német vörös) a kommunisták által használt színre utalt. 118 PÜNKÓSTI Árpád: A szerelmes Rákosi. In: Forrás, Kecskemét, 2003. október 95. o. 119 A Szegeden született és dolgozott baloldali gondolkodású újságíró Budapesten a Közérdek című lapjának betiltását követően (1938) egy ideig papírföldolgozó kisiparosként dolgozott. A publicista halála, majd feleségének, Ur Györgynének elhunyta (+1987) után a 96 darabos családi képhagyatékból 16 db többségében értékes olajfestmény került végrendeleti adományozás útján a Szeged Megyei Jogú Város tulajdonába. 1989-ben az adományt a város tartós letétben a Móra Ferenc Múzeumban helyezte el. Hivatkozás: Bp-i Áll. Közjegyzők Irodája. Kjö. VIII. 2718/1987/13. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.P.91.383/1987/31 és a Szeged Megyei Városi Tanács VB. Hivatal V-511/1989. számú végzése. 120 UR György: Mai sorok I-III. Budapest, 1947. Rákosi Mátyás a szegedi állami főreáliskola tanulója. 1-8. o. Tábori Nyomda, Bp. Dohány u. 16-18. F. v. Dudás Sándor. Felelős kiadó: Ur György. 121 FELFÖLDI László: Táncélet. A tánc szegedi múltja. In: Bálint Sándor: A szögedi nemzet III. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978/79-2. Szeged, 1980: 907-922. o. 309