A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

* 1905-ben a kőbányai Dreher serfőzdét irányító Ifj. Anton Dreher (1849-1920), 94 a hajdani Dreher sörgyárgyár jogutódjának vezetője három fia közül Dreher Jenőre (18 73-1949) 9 5 bízta a gyár irányítását. Az ifjú elsőként részvénytársaság­gá, majd 1907-ben a németországi anyavállalattól is független vállalkozássá alakí­totta a serfőzdét. Kifejlesztette a nagyüzemi sörkészítés modern technológiáját és sorra részesedést vásárolt a versenytársak érdekeltségéből, így a szegedi kereske­désnek beszállító kőbányai Első Magyar Részvény-Serfőződe Rt. (1867) és a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt. (1910) részvényeiből is. (35. kép) 1923-ban e három gyár egyesüléséből létrejött a Dreher-Haggenmacher Sörgyár Rt, mely 1928-ban beolvasztotta a kanizsai Király Serfőzde Rt.-1 is. 9 6 A Dreher sör­birodalom terjeszkedési terveinek megfelelően a legnevezetesebb európai és hazai városokban nyitott kereskedelmi képviseleteket vagy bővítette ki a már korábban kialakult kereskedelmi hálózatot. A nagy gazdasági világválságot követő újabb gyáregyesítések, mint az 1933-ban létrejött Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőződe Rt. megalakulása volt, fellendülést hozott a Hutter és Feren­csevits sörnagykereskedés működésében is. Helyi viszonylatban már a vüágválság végét jelezte, hogy 1932-ben a „Dreher­Haggenmacher" termékei (28. kép) elárasztották a fővárosi és vidéki kereskedése­ken kívül a szomszédos országok piacát is. A gyár igazgatótanácsának elnöke Dreher Jenő, alelnöke pedig a legifjabb (III.) Haggenmacher Henrik (1878-1972) Q7 lett, aki apja végakarata szerint már 1921-től tagja volt a testületnek. Ugyanak­kor a 19. század végétől családi kapcsolatok is szövődtek a két egykori verseny­társ famüia között. 9 8 1933-tól az újabb gyárformáció mintegy 70 százalékban ural­ta kiváló sörével az itthoni és a külföldi piacot egészen a második vüágháborút követő összeomlásig. Az államosítások után voltaképpen ebből fejlődött ki a Ma­gyar Országos Söripari Vállalat. 94 Édesapját, a schwechati származású sörgyáros I. Anton Drehert (1810-1863) — a híres „sör­király"^ —, az alsóerjesztésű módszer elterjesztőjét és italtermékeit egész Európában ismerték. 95 Dreher Jenő Schwechaton született. Iskoláit Bécsben végezte, majd a hadseregben lovassági szá­zadosként teljesített szolgálatot. Haggenmacher Berta Lujzával (1878- ?), Lilyvel kötött házassága (1898) után ő lesz a Dreher-Haggenmacher Rt. elnöke. Az Első Magyar Részvény Serfőző Rt. élén is ő áll, s emellett a Magyar Lovasegylet igazgatósági tagja, magyar királyi titkos tanácsos, föld­birtokos, jelentős budapesti ingatlanok tulajdonosa, a Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja. 1932-ben a Dreher-konszern kakaó- és csokoládégyárral, textilgyárral és szállodákkal is rendel­kezett (Hungária, Dunapalota, Nemzet Szálló). Húszmillió pengős vagyonával családját a leggaz­dagabb iparbárók mögött, szorosan a Hatvanyak nyomában találjuk. A házaspár a martonvásári Brunszvyk-kastélyban élt, melyet a Dreherek a 7500 hektárnyi birtokkal együtt 1897-ben vásá­roltak meg Habsburg József Károly főhercegtől. 96 Dr. KOZMÁNÉ OLÁH Júlia: Sörről híres Kőbánya, 1854-2004. Jubileumi évkönyv, Typostudio, 2004 97 Az apja ifj. (II.) Haggenmacher Henrik (1855-1917) gőzmalom-tulajdonos és sörgyáros volt. Nagyapja, id. (III.) Haggenmacher Henrik (1827-1921) többségi részvénytulajdonos volt a „Részvény-Serfőződe" 1867-es alapításakor. 98 (II.) Haggenmacher Henrik 1884-ben feleségül vette Aich Emmát (1866-1954) és így veje lett Aich Ferencnek (1835-1903), a Dreher-féle sörbirodalom magyarországi ága vezetőjének. Dreher Jenő pedig Henrik legfiatalabb húgát (Lillyt) vette el 1898-ban. 296

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents