A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

A HUTTER CSALÁD ÉS A BARCSAY ROKONSÁG A SZÁZADELŐN Hutter Júlia az 1904. március 19-én megtartott esküvőn ifj. Barcsay Károly gyógyszerész felesége, s így közvetlen tagja lett az 1874-ben Szegeden megtelepedett nemesi származású, módos nagybarcsai Barcsay családnak. Hutter József tehát vejévé vált a hírneves erdélyi, földbirtokos család leszármazottjának, akinek felmenői részbirtokaikat 1702-ben a Bihar vármegyei Hargitán és a vele szomszédos Klárafalván szerezték.

6

4 [A nagybarcsai ághoz tartozott Erdély szerencsétlen sorsú fejedelme, az 1658 és 1660 között uralkodó Barcsay Akos (1619-1661) is.] Júlia apósa, a szintén gyógyszerész Barcsay Károly 1863-ban a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett diplomát. Először Nyíregyházán dolgozott, majd 1875-ben Szegeden megvette Götz Károly patikustól a Götz-házban — a Széchenyi tér 12. szám alatt — működő az Isteni gondviseléshez címzett reáljogú gyógyszertárat. (Júlia férje már e házban született.) Idős Barcsay Károly Szeged virilista polgárainak listáján hamarosan a harmadik helyre küzdötte fel magát. A nevéhez fűződik az első Magyarországi Kerületi Betegsegélyző Pénztár fölállítása, melynek elnökévé választották. Pfannschmidt Gizellával kötött első házasságából összesen hét gyermeke született. 1895 és 1902 között az 1884-ben alapított Szeged-szatymazi Gazdakör nagy tiszteletnek örvendő elnöke volt. Az 1879. évi nagy árvíz elől családjával a szatymazi szőlőhegyekben kiépített pompás birtokára menekült. Az egykori Neszűrjhegyi sarok 66. szám és a tanyaközpontból nyugatra vezető út (ma Kossuth Lajos utca) kereszteződésében ma is látható a Barcsay-villa, jóllehet átalakították és elvesztette egykori kúria jellegét. A hatholdas birtokon kapásház és külön borház is állott, utóbbihoz 1900-ban épült 8 öl hosszú, 4 öl széles toldalék. Szatymaz első artézi kútját Barcsay fúratta r a háza elé. Felesége halála (1900) után visszavonult, s vagyonának jelentős részét — nem szokatlan módon — szétosztotta. Bár református vallású volt, jelentős szerepet vitt az 1902-ben fölépített szatymazi katolikus kápolna terveztetésében, majd kiviteleztetésében, amelyet a templom História domusa is megemlít. (Napjainkra kibővítve templommá alakították.) 1902-ben lemondott a gazdaköri elnökségről s a szervezet hálából díszelnökké választotta. Ekkortájt határozta el a kör, hogy megfesteti portréját. (Feltehetően Tóth Molnár Ferenc készítette el.)

6

6 1903-ban id. Barcsay Palicsra költözött és 1904. január 14-én feleségül vette Markovszky Emmát (1874-1966), akitől Kálmán (1905-1974) és Lenke (19071966) nevű gyermekei születtek. Halála előtt hét évvel, 1907 februárjában „jelképesen eladta" gyógyszerészetének fele tulajdonjogát menye testvérének, Hutter Károly sörnagykereskedőnek, aki az ügyletben mint „stróman'járt el. Kifejezett 64 Dr. TÁPAY-SZABÓ László: Régi szegedi családok — Barcsay (Baráthy-Báron) Délmagyarország, 1930. augusztus 1. 8. o. 65 Dr. JUHÁSZ Antal: Településtörténet a községgé alakulásig In: Szatymaz földje és népe. Szerk.: PÉTER László, Szeged, 2002. 115-164 . o. 66 HUSZKA Lajos: A Szeged-szatymazi Gazdakör története I. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. Szeged, 1986. 235-252. o. 287