A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

E gyászjelentés is szinte pótolhatatlan forrása a szegedi kereskedő famíliák kutatásának: az életrajzi adatok közlése mellett szerteágazó rokoni kapcsolatokról tudósít. Jól példázza, hogy bár Hutter József és Strőbl Jusztina házassága gyermektelen maradt, frigyük oldalágon mennyire összeszövődött más neves szegedi családokéval. Az ismert Steingassner/Tömörkény rokonsági vonal mellett érdemes végignézni Hutter sógorának, Strőbl Józsefnek és feleségének, varassányi Vedres Klementinának házasságából sarjadó leszármazásokat is. Nászúkból három leány született: Mária, Margit és Flóra (1877-1934). (43. kép) Klementina Vedres István (1765-1830) szegedi földmérő-mérnöknek és feleségének, Rózsa Teréziának unokája volt. Apja Vedres János, édesanyja Palásthy Erzsébet. „...Mária 1888-ban férjhez ment Gaál Endre (1861-1934) városi kulturális tanácsnokhoz. (Aki ezt a tisztséget páratlanul hosszú ideig, 1899-től 1928-ig töltötte be! E minőségében szerepe lehetett abban, hogy Tömörkény 1899-ben a Somogyi-könyvtárba került.) 1897-ben Margitot Kiss Ferenc (1860-1952) erdőmester, »a szegedi erdők atyja« vette feleségül. 1900-ban Flórát Kouff Róbert közös hadseregbeli százados vezette oltárhoz. Násznagyaik a sógorok voltak: Gaál Endre és Kiss Ferenc. Strőbl József napa, azaz anyósa özvegy Vedres Jánosné Palásthy Erzsébet. Sógornői: Kovács Ödönné Vedres Ilka, Vedres Istvánné Preiszler Irén, Strőbl Ferencné Probst Mari. Sógorai: Vedres István, Vedres János, Mjk Lipót, Hutter József. Testvérei: Strőbl Elíz, Strőbl Borbála, özvegy Burger Zsigmondné Strőbl Magdolna, özvegy Steingassner Józsefné Strőbl Mari [így!], Strőbl Ferenc, Hutter Józsefné Strőbl Jusztina, Mjk Lipótné Strőbl Katalin."

5

9 * Hutter József halálhíréről beszámolt minden fontos helyi sajtó: a Szegedi Híradó, a Délmagyarország és a Szegedi Napló is; az utóbbi a következőket közölte másnapi, január 31-i számában: „Hutter József törvényhatósági bizottsági tag, Szeged egyik legtekintélyesebb nagykereskedője és legbecsületesebb polgára ma este munkás élete 76-ik évében meghalt. Pár napi betegeskedés után a tüdőgyulladás ölte meg a legutóbbi időkig életerősnek látszó, mindvégig tevékenykedő öreg urat. Régi vágású szegedi polgártípus volt, minden erejével és nagy energiájával a munkának élő, közszereplésre nem törekvő ember. Itthon alig lehetett látni a házán kívül, amikor azonban pihenésre szánta magát, nagy külföldi utakat tett s a háború előtti időkben majd minden évben fölkereste Egyiptomot. Mint nagykereskedő egyik reprezentáns alakja volt a szegedi kereskedelemnek, melyet elmúltával súlyos csapás ért. Váratlan halálát kiterjedt és előkelő rokonság, közte a Myk-, Gaál-, Kiss-, Tömörkény-, Steingaszner- és a Barcsay család gyászolja. "

6

0 A fenti közleményt lényegében megismétli, illetve kiegészíti a Délmagyarország február 1-jei száma: „A városnak egyik tevékeny és munkás életű polgára hunyt el tegnap az esti órákban. Hutter József halt meg, aki bőségesen kivette részét a 59 PÉTER László: Tömörkény szülei. In: Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok. MFM évkönyve 2., 1999. 94. o. 60 SzN, 1917. január 31. 5. o. Hutter József meghalt 285