A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

SÖRNAGYKERESKEDÉS AZ ISKOLA UTCÁBAN

4

2 A Hutter és Ferencsevits üzleti tevékenységét a századfordulót követő években is jegyzik a városi út- és névmutatók a helyi kereskedések között.

4

3 1905-ben — Hutter Károly Szegedre hívásakor (4. kép) — a vállalkozás már a harmadik telephelyen,

4

4 a Palánkban álló Iskola utca 18. szám alatti Korda-Dáni-házban

45 alakítja ki székhelyét. (9. kép) Továbbra is Hutter és Ferencsevits elnevezéssel, lényegében itt vált Szeged és környékének egyik legszámottevőbb bor- és sörnagykereskedésévé. Működésének első és legjelentősebb periódusában szinte csak a kőbányai Első Magyar Részvény-Serfőződe sörtermékeit forgalmazta mintegy 40 évig, kizárólag bérlői jogokkal.

4

6 E jogigényt az 1932-ben történt szerződésmódosítást követően négyévenként meg kellett újítani a Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőződe Részvénytársasággal, az ingatlan akkori tényleges fenntartójával. A gyár tulajdonosi jogosultsága a teljes árukészletre és a különböző göngyölegekre is kiterjedt.

4

7 A fenntartó megbízásából a cég helyi felügyeleti képviseletét, illetve a gondnoki teendőket 1905-től először a Magyar Királyi Postatakarékpénztár, később a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár látta el.

4

8 A Hutter és Ferencsevits nagykereskedés mindig ott bérelt raktárt, ahol földhideg környezetet biztosíthatott a vagontétel számra termetes hordókban beérkező sörnek, követve a gyár tárolási előírásait és a hazai sörkészítési hagyományok módszerét. Számolt azzal, hogy csak akkor és ott marad hosszú távon kiváló minőségű az ital, ahol azt hűvös, kiegyenlített hőmérsékletű pincében tartja és ászkolja, és nem csupán földbe ásott, vízzel locsolgatott hordókban érleli — mint tették ezt egyszerűen a korábbi időkben. (A kezelés szempontjából ugyanez vonatkozott a cég boraira is.) Szegeden a Korda-Dáni-ház hűs, sötét és mély pincéje kiválóan alkalmas hely volt a sör tárolására. Klímája megközelítőleg megfelelt — a kőbányaihoz hasonló sziklapince és szérű-csíráztató hiányában — az alsóerjesztésű, azaz a tárolás és az oxidáció folyamán összeforrt, hideg utóerjesztéses sörtechnológiával készített ún. „lagerbier" sörkülönlegesség érlelési feltételeinek. Az épület mögötti hatalmas udvar és az azt félkörben átölelő egy- és két42 Az 1880 óta használt Iskola utca elnevezést a városi közgyűlés 1926-ban átkeresztelte gr. Apponyi Albert utcára. (Ténylegesen csak 1928-ban írták ki.) Forrás és korabeli várostérkép híján nem tudjuk pontosan, meddig viselte: 1958-ban ismét Iskola, 1960-tól pedig Oskola utca. — PÉTER László: Szeged utcanevei 280-281. o. Szeged, 1974., valamint dr. Péter László szíves közlése alapján. 43 Szegedi út- és névmutató, 1907. 62. o. Bor-, sör- és pálinkakereskedők — Vogel Antal összeállítása In: Szegedi közhasznú könyv, 1918. Sipos Iván kiadása 44 A társulás új firmás fejlécű levele a város tanácsához, 1905. febr. 8. (Szeged Szabad Királyi Város tanácsi iktatószáma: 4082. 1905. febr. 9.) - Somogyi-könyvtár Helyismereti gyűjtemény. 45 A klasszicizáló építmény-egyűttest a műemléki besorolása ellenére lebontották, pedig megmentésére kétféle módozatot is beterjesztettek a szakemberek. Helyére — az új utcavonalra igazítva —, az új üzletház felépítésére 1967-ben adtak ki engedélyt. 46 A csupán bérleményi jogra a kárpótlási igény benyújtásakor, az 1989-es rendszerváltás idején derült fény. 47 Myk Margit jelentése a budapesti Közületi Ingatlan Központnak, 1949. március 14. (Családi levélarchívum.) 48 Uo. 279