A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

alakja követi a nagyobbrészt a korábban helyén állt Krebsz-háznak (1708) alapfor­oo máját és az utca régi nyomvonalát. A kockás írólapra nyomtatott céglevél (11. kép) a társulás korai periódusának egyik páratlan tárgyi dokumentuma. Kalligrafikus betűkkel díszes fejlécén — hir­detésként ható firmaján — kiolvasható a kereskedés jellege és helye: „Fehér, vörös és csemege-borok nagyban és kicsinyben. Dugonics tér 12." Megfigyelhető, hogy a bor mellett a cég kizárólag az Első Magyar Részvény-Serfőződe (E.M.R.S.) sörét forgalmazta, mint a kőbányai gyár szegedi főraktára. (56. kép) A kiváló sörhöz csak felséges patrónus méltó, ezért a firma jobb sarka „a sör királyának", Gambrinusnak legendássá és szimbolikussá vált alakját láttatja. 2 9 (A serfőzők mindig királyuknak tekintették Gambrinust, és alakját gyakorta használták sörük népszerűsítésére.) A lényegében panaszlevél az abban az évben egyszer már megfizetett köve­zetvámot követeli vissza a várostól, és hátoldalát utóbb Pálfy Ferenc (1824-1907) qn polgármester is ellátta kézjegyével. A cél érdekében a kereskedés a keresetlevél mellé csatolta — a tanács egy korábbi kérésének is eleget téve — a vámbefizetést tanúsító bárcát, az eredeti feladási vevényt és az igazoló fuvarleveleket. (Szeged a kövezetvám-bevételből már 1846 óta gondoskodott az utak, járdák, piacterek és a q 1 Tisza-part kőburkolásának költségeiről. ) Bornagykereskedés HUTTER-FERENCSEVITS. A kőbányai ELSŐ MAGYAR SERFŐZŐDE FŐRAKTÁRA SZEGEDEN, DUGONICS-TÉR 12. sz. Sürgönycím: HUTTER SZEGED. Szeged, 1893. május 23. Szeged sz. kir. város tekintetes Javadalmi Tanácsának Szeged. Vonatkozással a tekintetes Javadalmi Tanács 893. 13556 sz. végzésére, van sze­rencsénk e végzés értelmében a kívánt adatokat az általunk kövezetvám fejében vissza­térítendőnek kért 12 frt. 64 krajcá r visszatérítése ügyében a mellékletben részben újó­lag átszármaztatni, és vagyunk alázatos kérésünk mielőbbi szíves elintézését esedezve. Kitűnő tisztelettel HUTTER - FERENCSEVITS A kőbányai első Magy. Részv. Serfőződe Főraktára SZEGEDEN 28 Az egykori Krebsz-ház a Víz után elsőként a Krausz testvérek szállítmányozási és bizományi iro­dájának, a Fischer Fülöp bormérésnek, az udvarban Steiner Manó asztalosműhelyének adott helyt. — Csongrád megye építészeti emlékei, 2000. In: T. KNOTIK Márta: Krebsz-ház, Krausz-ház. 387-389. o. Kiadó: Csongrád Megyei Önkormányzat. 29 Gambrinus legendás flandriai király, akinek a sör feltalálását tulajdonítják. A név a Jan primusból (I. János) keletkezett. I. János (12507-1294) III. Henrik angol király fia, brabanti herceg volt, akit gyakran ábrázoltak söröspohárral a kezében. Lassanként a nép ajkán a Jan primusból Gambrinus lett s a hercegből király. A legenda szerint egyetlen kocsmában 388 kupa (mások szerint 72 liter) sört ivott meg. Ez a történet először 1543-ban bukkan fel írásos for­mában, Nürnbergben, Burkart Waldis költeményében. I. János valóban tagja (díszelnöke) volt az egyik belga sörfőző céhnek, amelyet Brüsszelben a Grande Piacén álló lovas szobor is megörökít. 30 Szeged város Javadalmi Tanácsához 1893. május 23-án intézett céglevél. Somogyi-könyvtár, Hely­ismereti gyűjtemény. 14997/893. sz. ügyirat. 31 1940-ben országosan is megszüntették a járművekre kirótt vámot az útvonalak használatáért. 274

Next

/
Thumbnails
Contents