A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

okiratokat és archív fotókat. Fontos kiegészítő forrásul szolgáltak a ma élő leszármazottak és a Hutter rokonság adatközlései. Nélkülözhetetlenek voltak a korabeli sörgyártást és a helyi sörkereskedelmet ábrázoló fotográfiák, melyek a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub tagjainak az általános magyar sörkultúra tárgyi emlékeit bemutató gyűjteményeiből kerültek ki. Kiegészíti a tanulmányt a kilenc nemzedéket felsorakoztató Hutter-családfa, egy „genealógiai térkép" is, amely látványosan szemlélteti a család és hozzátartozóik (Mykek, Barcsayak) előttünk mindeddig ismeretlen rokonsági kapcsolatait. Mindezek együttesen gyarapítják ismereteinket a 19. század utolsó harmadában egy nyugatrmagyarországi szegény sváb faluból elszármazott, szegedi nagypolgári famüiává emelkedett Hutterekről. (Lásd a leszármazási táblát a 360. oldal után!) * A Hutter és Ferencsevits bor- és sörnagykereskedést Szeged 19-20. századi iparés kereskedelemtörténetében a szeszes italt forgalmazó korabeli sörkereskedések, sörcsarnokok és sörgyári lerakatok között mint az egyik legszámottevőbb családi vállalkozást tartjuk számon. A cég mintegy 60 éven át — a família adatközlése szerint 1885-től — folytatott nagykereskedelmi tevékenységet jórészt a fővárosi sörgyárak és az alföldi bortermelők áruival. A szegedi sörkereskedések és lerakatok létrejöttét befolyásolta a sör- és borpiacon a század utolsó évtizedeiben bekövetkezett értékesíthetőségi fordulat. A filoxéravész következtében ugyanis másfél évtized alatt kipusztult a magyarországi szőlőültetvények kétharmada, ezért a borárak nagymértékben megemelkedtek és az addig sokkal drágább sör jelentősen olcsóbb lett. Ezzel párhuzamosan megemelkedett a sör iránti kereslet, így előállítása és árusítása növekedni kezdett. A Hutter és Ferencsevits bor- és sörnagykereskedés által mindenkor képviselt kőbányai sör, így eleinte az Első Magyar Részvény-Serfőződe (1867) — illetve jogelődje (27. kép), a Barber-Kluseman (1854) —, később pedig az egyesült DreherHaggenmacher Első Magyar Részvényserfőződe (1933) termékei Európa szerte közkedvelt seritalok voltak. Adataink szerint a cég ugyanakkor az 1900-as évek elején egy ideig a Bajorországban gyártott kulmbachi sör importálásával is foglalkozott. Hutter József — aki előtte pincérként dolgozott és közben rövid időn át zöldséget is forgalmazott — kereskedését üzlettársával, Ferencsevits György (18381905) sörcsarnok-tulajdonossal közösen hozta létre. Korabeli kiadványok szerint 1890-ben azonos tulajdonosi és beltagsági joggal együtt jegyeztették be közkereseti társaságukat a társas cégek jegyzékébe.

4 A cégalapításuk pontos éve azonban vitatott, mert amíg az 1938. évi szociográfiai lexikon

5 a bejegyzés időpontjául az 1885-ös esztendőt tünteti fel, és ugyanezt tanúsítja a kereskedés tulajdonjogát 33 év után megöröklő Hutter Károly feleségének, Myk Margitnak 1949. március 4 VERMES Zsigmond: Borkereskedők - Cégtulajdonos: Hutter József és Ferencsevits György. Bejegyzés ideje: 1890. február 6. Közkereseti társaság, egyforma képviselői joggal. In: Szeged Szabad Királyi Város törvényszékileg bejegyzett kereskedői. Engel Lajos kő- és könyvnyomdája, Szeged, 1899. 23. o. 5 Vármegyei szociográfiák I. Csongrád Vármegye 1938. Szeged. 135. o. 268