A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FODOR Péter: A második világháború harci eseményei Csongrád városában és környékén (1944. október 7—12.)

(1930-) —, hogy azzal szórakoztak, hogy gyerekek lábára kötelet kötöttek és fejjel lefelé lógatták bele a gémeskútba. Többek elmondása szerint a polgári lakossággal a német katonák viselkedtek a legkíméletesebben, még — Pozsár Imréné (1928-) elmondása alapján — kávét és cukrot is adtak néhány lakosnak, különösen azoknak, akik szót tudtak velük érteni.

3

3 A hadigazdálkodás jegyében a város lakóinak jelentős részétől elszedtek szinte mindent a szovjetek, amit csak hasznosítani tudtak, főként lovat, szekeret, ennivalót. A Keresztény Gőzmalom raktárából lisztet vételeztek a katonáknak. Sokan a város nyugati részében garázdálkodó oroszok elől a Belsővárosba menekültek. A Hangya Szövetkezet fatelepét (ma Bútorgyár) az oroszok koporsógyártásra állították be, hiszen ezekből nap, mint nap több százra volt szükség. A gyárból 1945. júliusáig katonai objektum lett szovjet parancsnokság alatt. A Gresó nevű kötélgyártóval például a kötelet gyártatták, de nem fizettek, amit mindössze annyival indokoltak, hogy háború van. A városban két hétre megszállt Tolbuchin marsall (1894-1949), a 2. Ukrán front főparancsnoka is a mai Szent Imre utcában (Kiss műszerész háza), ami a rendszerváltozás előtt az ő nevét viselte. Ugyanitt volt a tisztikar szállása, a szovjet katonai parancsnokság pedig a napjainkban bíróságként működő épületben rendezte be főhadiszállását. Az oroszokkal a már említett román katonák is jöttek. Nem harcoló, hanem ellátó és megszálló egységek voltak. A gimnázium kollégiumában és a Fő utcai óvodában is körházat működtettek.

3

4 A FRONT ELVONULÁSA UTÁN A városlakók részt vettek a károk elhárításában és a tiszai hadihíd építésében. A szovjetek elhatározták, hogy a felrobbantott híd mellé két ideiglenes cölöphidat építenek a lakosság segítségével. Az egyik a felrobbantott híd elemeire támaszkodva épült meg. A másik híd a Szent János átkelőhöz, a Tisza bal partján lévő szivattyúteleppel szemben épült fel. Rengeteg fa és komoly szakértelem kellett ezekhez a hidakhoz, ezért szibériai ácsok jöttek, akik jól értettek ehhez. A városból több héten keresztül mindenkit kihajtottak segédmunkára, ahogy ezt az 1944. október-novemberi Tiszavidék című újságban is olvashatjuk. A két híd építésén számítások szerint a város lakói hatezer munkanapot dolgoztak.

3

5 A Csongrád-szentesi hídfő védelmében több száz magyar katona halt hősi halált. Több száz ártatlan civilt lőttek agyon a szovjet és román csapatok katonái. Sok magyar katonát a német SS katonák lőttek agyon, miután nem voltak hajlandóak tovább harcolni. Csongrád Város Tanácsa 1945. január 22-i ülésén megállapította, hogy a város területén és környékén sok sír és közös sír van, amelyek kihantolása a személyazonosság megállapítása miatt fontos, s közegészségügyi szempontból sem tűr ha33 FODOR 2010 34 GÁT 2009 35 Tiszavidék 1944. október 29 - november 7. 258