A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FODOR Péter: A második világháború harci eseményei Csongrád városában és környékén (1944. október 7—12.)

tárat és a munkások fizetését. A város lakosságát felszólították, hogy lakóhelyüktől lehetőleg távolabb, a biztonságosabb szőlők közötti területen vészelje át a front átvonulását. Sokan viszont a város külterületén fekvő tanyákon kerestek menedéket — gondolva, hogy azt a területet nem válhat a harcok helyszínévé. így például Gát László (1936-) és szülei 8-án reggel város határától nyugatra fekvő Bárdos-tanyára menekültek. 1944. OKTÓBER 7. (SZOMBAT) A második világháborúban légitámadás nem sújtotta Csongrádot, de ezen a napon mégis bomba hullott a városra. Délután három órakor két ember életét követelte a robbanás, s többen sérüléseket szenvedtek. A Kossuth Ferenc (ma Fő) utca 20. szám alatt a Kiss-féle cukrászdában (a mai Coop Platán ABC helyén), a cukrászsegéd Miháczi Pál és a cukrásztanonc K. Elek József halt meg a szovjet bombák által. A Kiskunfélegyháza felé menekülőkre ezen a napon a Saroktanyánál szintén bombát dobtak a szovjetek.

4 A 2. huszárezred előre elkészített állásokat foglalt el a Tisza vonalánál. Csongrádon is kirendelték a munkaképes lakosokat a honvédelem érdekében. Lövészárkokat, lövészgödröket, harcálláspontokat, tüzérségi- és páncéltörő-, valamint aknavető- tüzelőállásokat és harckocsiárkokat ástak ki. A Tisza-parti füzeseket is kiirtották, hogy át lehessen látni a túloldalra. Még október 3-4-én a csongrádi oldalon lévő Szent János szobornál lévő kompjáróig hadiút építését kezdték el. Lövészárkokat építettek ki a vashídtól a Körös-torokig, a hídtól a Szent János szoborig. A lakosságot is felszólították a védekezésre. Dudás Lajosné (1931-) — aki 1944 októberében, 13 évesen családjával a kettőshalmi tanyavilágban lakott — elmondta, hogy minden háznál és tanyánál fedett óvóárkot kellett ásni. Ez a szabályoknak megfelelően egy Z alakú, gyeptéglával fedett árok volt, melynek lejáratát ajtó fedte. Terv szerint ide kellett, lehetett levonulni veszély esetén.

5 A csongrád-szentesi tiszai hídfőbe a következő csapatok érkeztek meg: a 2. huszárezred I. osztálya, az 1. páncélos ezred részei l-l század erőben, a 8. tábori póthadosztály 21. és 24. ezredeinek részei. Feladatuk a hídfő megtartása, a visszavonuló csapatok átkelésének biztosítása lett. A hídfő parancsnoka Temessy Béla vezérőrnagy lett. A csongrádi oldalon lévő böldi dombon (ma vadász gyakorlópálya) volt a tüzelőállásban egy német légvédelmi üteg, a saroktanya dombján és ettől délre, kissé távolabb egy tarackos tüzérosztály. A visszavonulók nagy számát látva várható volt, hogy hamarosan látótávolságon belülre kerülnek a szovjet alakulatok előőrsei.

6 A hídfőtől északra és délre is harc folyt a többi hídfőért, Szolnoknál, Algyőnél és Szegednél. Este légitámadás érte a szentesi hídfőt. Ezt követően valósággal özönlöttek visszafelé a menekülők a hídon keresztül. Délután már Szentesnél 4 SEBESTYÉN 1994, 4., GÁT 2009 5 GEORGIÁDES 2003, 3. 6 LLCSICSÁNYL 2006, 39-40. 245