A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

HALMÁGYI Pál: A Pulitzer kultusz Makón (1911-2009)

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ HARCI ESEMÉNYEI CSONGRÁD VÁROSÁBAN ÉS KÖRNYÉKÉN (1944. OKTÓBER 7-12.) FODOR PÉTER A második világháború hatalmas pusztítást okozott Magyarország lakossága életében. Minden településnek meg volt és van a maga története, mely többé-kevésbé befolyással volt és van minden család életére. Nincs olyan ember Csongrádon sem, akit valahogy ne érintett volna a háborús pusztítás. A várost öt napig közvetlenül is sújtották a harci cselekmények, majd utána még légi harcot is megfigyelhettek a Tisza mentén élők a német és a szovjet csapatok között. Ezt követően a Vörös Hadsereg megszálló alakulatai 1945 közepéig itt maradtak a városban, melynek negatív következményeit a lakosság a saját bőrén tapasztalhatta. De jelen írásom témája nem ez, hanem annak bemutatása hogy a város határában lezajlott harci cselekmények miképpen érintették a város lakóit. A világháború más hadszínterein tapasztalható helyzet Csongrád határában is kialakult: a város egy része többször is gazdát cserélt. Ennek eseményeitrnapról napra figyelemmel lehetett kísérni. Erről a néhány — de annál fontosabb — napról eddig még nem jelent meg részletes, minden meghatározó eseményre kiterjedő feldolgozás. Az eddig megjelent visszaemlékezések, vázlatok — például Gát Lászlóé, Licsicsányi Istváné, Sebestyén Istváné — hasznos segítséget jelentettek munkámhoz, melyet saját gyűjtéssel is igyekeztem kiegészíteni. Sokat segített a tanulmány megírásában, hogy többen megosztották emlékeiket, melyet köszönök nekik. Még most, 66 év után is vannak az eseményt átélők, akik tudnak adatokkal szolgálni a nevezetes napok eseményeiről. Ezek feldolgozása a helytörténészek feladata. A feltárt visszaemlékezések egy részét kívánom rendszerezni és összefoglalni. A 3. magyar hadsereg vitéz Heszlényi József parancsnoksága alatt a Nagyvárad és Makó közötti arcvonalon védekezett a szovjet Plijev csoport 53. hadseregével szemben. 1944. szeptember 26-án megindult a 2. Ukrán Front támadása Malinovszkij marsall vezetésével. A védelem annak ellenére nem bírta el az ellenség túlerejét, hogy a németek Nagyvárad térségében bevetették a 23. német páncélos hadosztályt. Október 6-ra jelentőssé vált a szovjet hadsereg támadása, mivel Gyulánál áttörték a 3. magyar hadsereg arcvonalát, s néhány nap múlva Szentesnél és Szegednél is elérték a Tisza vonalát.

1 Az áttörés megakadályozására a német és a magyar hadvezetés jelentős lépéseket tett. Friesner német tábornok előrevonta a III. páncélos hadtestet, az LXXII. Hadtestet és a 1 LICSICSÁNYI 2006, 33-34. 243