A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

HALMÁGYI Pál: A Pulitzer kultusz Makón (1911-2009)

A PULITZER KUTATÁS MEGINDULÁSA 1981-1985 1981 novemberében Csillag András szegedi kutató a Csongrád Megyei Hírlapban közölt Pulitzer, az újságkirály című cikkében így írt: A dualizmus korának nincstelen, felemelkedni és meggazdagodni vágyó magyar kivándorlói számára Pulitzer alakja méltán lehetett példakép. A huszadik század elejére világhírű lapkiadó-politikus ugyanis önerőből, igazi „ self-made man" módjára, hatalmas vagyonnal rendelkező nagytőkéssé, az uralkodó osztály vezető rétegéhez tartozó személyiséggé vált az Egyesült Államokban.

1

5 A fiatal szegedi tanár — kinek döntő szerepe volt Pulitzer József makói kultuszának megteremtésében — ekkor már évek óta fáradhatatlanul kutatta az amerikai sajtómágnás életét és jelentette meg róla figyelemfelkeltő cikkeit magyar és külföldi sajtóorgánumokban. (Csongrád Megyei Hírlap, Délvilág, Magyar Hírek, Új Elet, Délmagyarország, Makó és Vidéke, Magyar Nemzet) A Pulitzer József megítélésében érzékelhető változásoknak a kiváltó oka az 1980-as években nehezedő gazdasági helyzet miatti nyugat felé fordulás volt. A szocialista országok közül Magyarország kérte először felvételét a Nemzetközi Valutaalapba, éppen 1981. november 4-én. A kapitalista országok, különösen annak vezető hatalma az Amerikai Egyesült Államokhoz való közeledés egyik nyilvánvaló jele volt Pulitzer József munkásságának elismerése. A makói kezdeményezés jó pillanatban indult és a legfelsőbb pártvezetés jóváhagyását megkapva valósulhatott meg. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen változásoknak kellett történni a párt vezető köreiben is. 1982 nyarán Aczél György és Várkonyi Péter az MSZMP KB titkárai, Szűrös Mátyás

1

6 a KB Külügyi Osztályának vezetője lett. Egy év múlva Szűrös Mátyás is KB titkárrá lépett elő, a Külügyi Osztály élén 1 7 Horn Gyula követte őt. 1983 nyarán Púja Frigyes külügyminisztert Várkonyi Péter váltotta fel. A társadalom szélesebb rétegeinek bevonását a politikai döntésekbe Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárává történő kinevezése jelentette.

1

8 Csillag András 1984 januárjában fejezte be Pulitzer József magyar (makói!) származásának kutatását és eredményeit egy angol nyelvű folyóirat számára tömören összefoglalta. Makói kutatásai során kialakult baráti viszonyuk alapján felvetette Tóth Ferencnek tanulmányának a Makói Múzeum Füzetei c. sorozatban történő megjelentetését. 1984. január 30-án a múzeumigazgatónak írt levelében felvázolta, hogy 1986-ban Pulitzer József halálának 75. évfordulóján emléktáblát lehetne avatni a Dózsa György utca 4. sz. házon — a szülőház helyén — és ez alkalomra jelenhetne meg munkája magyarul is. E célok érdekében további cikkeket ír, felveszi a kapcsolatot az amerikai Pulitzerekkel és a Pulitzer Alapítvánnyal, va15 Cs.M.H. 1981. nov. 1. 6. o. 16 Szűrös Mátyás 1978-1982. Magyarország moszkvai nagykövete, 1982-1983. MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője, 1983-tól MSZMP Központi Bizottság titkára, 1989-től az országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök. 17 Púja Frigyes 1973-1983 között volt külügyminiszter 18 Pozsgay Imre 1982. június 23-án lett a Hazafias Népfront főtitkára. 206