A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940

GLATTFELDER PÜSPÖK ÉS A CSANÁDI PÜSPÖKSÉG SZEGEDRE KÖLTÖZÉSE 1918-1923* ZOMBORI ISTVÁN Jelen írásunkban részletesen át kívánjuk tekinteni azokat a körülményeket, amelyeknek eredményeként Glattfelder Gyula csanádi püspök 1923. március 24-én kénytelen volt Romániát — és így temesvári püspöki székhelyét — elhagyni és áttelepülni Magyarországra. Áttekintésünk figyelemmel kíséri a püspök ténykedését 1918. december 1-től a kiutasításig, rámutatva arra az igyekezetre, amellyel Glattfelder a terület fölött hatalmat gyakorló román politikai szervekkel együttműködni akart. Bámulatra méltó az a kompromisszum készség, amelyet tanúsított, mindvégig arra törekedve, hogy a rábízott nyájat megóvja, egyrészt a román ortodox egyház egyeduralomra törekvő imperializmusától, másrészt a román állam magyarságellenes intézkedéseitől. Glattfelder világosan látta, hogy a létrejött politikai struktúrában az egyház jelenti az egyetlen szervezett erőt, amely a kisebbségbe került magyarság érdekeit képviselheti. Elemzésünk arra is rámutat, hogy a püspök 1923-as kiutasítása azt jelzi, hogy ez az út nem volt járható, és ez nem Glattfelder hibája, hanem az adott körülmények miatt alakult így. Azt is láthatjuk, hogy a püspök 1923-ig való romániai működése már önmagában is diplomáciai, egyházi, politikai siker volt. Ha pedig körülnézünk a Trianon révén elcsatolt egyéb területeken, akkor Glattfelder 1918-1923 közti romániai ténykedése igazi bravúr volt. Eltávolítása nem egyszerűen a román állam különleges, egyedi esetet képező tette volt, hanem az utódállamok 1918-tól megfigyelhető, tudatos politikai — és természetesen egyházpolitikai — fellépésének, az impériumváltásnak fontos része. Mindezt az L világháború győztes nagyhatalmainak támogatásával, sőt — amint azt alább láthatjuk — a Vatikán bevonásával realizálták. Ez a körülmény csak növeli a püspök személye iránti tiszteletünket és nagyrabecsülésünket. Munkánk során nem kerestünk látványos elméleteket, tetszetős koncepciókat, hanem a szegedi püspökség levéltárának dokumentumait és a korabeli sajtót átr nézve a tényeket idéztük. Mellékletben először közöljük azokat a forrásokat, amelyek az elmondottakat igazolják. Az ország sorsát befolyásoló történések kapcsán rendszeresen Trianont szoktuk emlegetni. Ez jogi szempontból kétségtelen és helyes, hisz az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés volt az, amely jogilag megpecsételte Magyarország sorsát. Ugyanakkor az ekkor aláírt békeszerződés az a jogi okmány, amely * Glattfelder püspök szegedi megtelepedését, a püspöki központ létrehozását külön tanulmányban dolgozzuk fel. Z. I. 173