A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei

lakott: László Makón, Zsigmond pedig a város határában lévő Kopáncson.

5

5 Nemességüket 1814-ben hirdették ki. László csizmadia volt, 1810-ben részt vett a nemesi fölkelésben,

5

6 az 1824-es evangélikus összeírásban viszont az Aranyi család már nem szerepel. A másik iparos család, a Paraszka, Túróc megyei. Paraszka Mihály 1798-ban már Makón lakott, csizmadiaként dolgozott,

5

7 az 1824-es összeíráson már az ő neve sem található. A Ték család Vas megyéből költözött ide. A család egyik Makóra került tagjának Ték Mihálynak

5

8 a mestersége kovács. Nemességét 1807-ben hirdették ki. Testvére Ték András részt vett az 1809-es nemesi fölkelésben.

5

9 A család egy másik tagja Ték Pál szűcs mesterként dolgozott.

6

0 A Tékek hosszabb ideig éltek Makón, a gyülekezet vezetésbe is bekapcsolódtak. Az 1824-es összeíráson Ték Mihálynak, a kovácsnak a nevével találfii kozunk, aki ekkor nős és hat gyermek édesapja. A legnevesebb evangélikus armális nemesi család a Csepcsányi.

6

2 Túróc megyéből a 18. században költöztek az Alföldre. A család egyik jeles képviselőjének, az 1800 és 1805 között vármegyei főjegyzőnek, Csepcsányi Pálnak a nemességét no 1803-ban hirdették ki. Az ő fiai voltak Boldizsár és Tamás, akik fontos szerepet vittek később a vármegye és a makói evangélikusok életében. Csepcsányi Pál korai halála (tl805)

6

4 után a tizenéves fiúk árvaságra jutottak. A megye nagykorúságukig a róluk való gondoskodás, ügyeik intézése és vagyonuk kezelése végett kurátorokat rendelt ki, mégpedig a vallásfelekezetüknek megfelelő Sexty György tótkomlósi evangélikus prédikátort és Saátor János Csanád vármegye generális préceptorát és táblabíráját, akinek a felesége evangélikus vallású volt. Az idősebb Boldizsár esetében ez a kurátorság 1809-ig tartott. Csepcsányi Boldizsár 1809. november 5-én kelt levelében nyüatkozott elismerőleg a kurátorairól. O ekkor már az újonnan fölkelt Csanád megyebeli lovas sereg kapitányaként szolgált.

6

6 Nemesfi7 ségét Csanád megyében 1812. május 26-án hirdették ki. A fiatalabb testvér, Csepcsányi Tamás jogi tanulmányokba kezdett. Ennek fedezésére és általában a testvérek tisztességes nevelése érdekében a nemesi közgyűlés 1807-ben engedélyezte, hogy a kurátorok a kamatokon fölül az öröklött tőkepénzhez is hozzányúljanak.

6

8 1812. szeptember 25-én hirdették ki azt a „királyi pecsétes levelet", mely szerint Csepcsányi Tamás jelesen vizsgázott, és ettől fogva 55 Szilasy Pál főfiskális 1814. július 14-én kelt levele. Csanád Vármegye Nemesi Közgyűlésének Iratai. (A továbbiakban: CsVmNKI) IV.A.3.d.l.d. CSMLT 56 BARNA - SÜMEGHY 10. 1. 57 Csanád vármegyének 1798. május 21-én kelt levele. CsVmNKI IV.A.3.d.l.d. CSMLT 58 Levelezések 1/1805. MbRefGylt. 59 BARNA - SÜMEGHY 202-203 1. 60 HOMOKI NAGY 429. 1. 61 Conscriptio 1824. 1. 1. 62 VÖLGYESI Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830-1832. Gyula, 2002. 224. 1. 63 BARNA - SÜMEGHY 1913. 33-34. 1. 64 Csanád Vármegye Nemesi Közgyűlésének Jegyzökönyve. 467/1805 CSMLT 65 Uo. 587/1812. 66 Uo. 910/1812 67 Uo. 696/1812 68 Uo. 736/1812 16