A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940

számolni lehet azzal, hogy az írt szakaszon több határkő is kidől. Ha azonban a vizet le lehetne vezetni, a határkövek körül meghagyott 1 m széles földsáv megszilárdulna, és nem kellene tartani attól, hogy a többi kő is kidől. 4

7 6. EPILÓGUS - A II. BÉCSI DÖNTÉS A II. bécsi döntés során 1940. augusztus 3-án Romániától visszakerült Észak-Erdély és Székelyföld, 43 591 km

2-nyi területtel és 218 5546 fővel. A magyar csapatok Észak-Erdély megszállásakor felzárkóztak a bécsi döntőbíróság által térképen megrajzolt demarkációs vonalra. A térképen kijelölt demarkációs vonal megszállása nagyon sok súrlódásra adott okot a magyar és a román határőrizeti szervek között. Ezért a magyar-román vegyes katonai bizottság nagyváradi ülésén megállapodtak, hogy a demarkációs vonalat a magyar és a román szervek közösen tűzik ki a terepen. Ez meg is történt, bár a románok minden alkalmat megragadtak, hogy a munkálatokat lassítsák. A demarkációs vonalak pontos rögzítését a terepen megnehezítette az a tény, hogy a magyarok hetvenötezres, míg a románok százezres méretarányú térképekkel rendelkeztek. Az e térképeken rögzített demarkációs vonalat mindkét fél hivatalosan elismerte. A térképek méretarányainak és pontosságának különbözőségéből adódóan a terepen való kitűzésnél előfordultak eltérések. Addig nem volt baj, amíg mindkét oldalon a kitűzést végrehajtó határőrparancsnokok teljesítettek szolgálatot. Parancsnokváltás esetén azonban előfordult, hogy az új parancsnokok a demarkációs vonal kitűzését — a saját hivatalos térképükre hivatkozva — a terepen helytelennek tartották. Ebből nagyon sok incidens keletkezett. A demarkációs vonal bizonytalanságából előálló határsértések elkerülése céljából a magyar fél javasolta a román kormánynak, hogy szükség esetén vizsgálják felül a demarkációs vonalnak a terepen való kitűzését a három állandó magyar-román bizottság bevonásával, és közös megállapodás szerint újból tűzzék ki mindazokon a helyeken, ahol az egyik, vagy a másik fél a kitűzést a saját térképének adataitól eltérőnek, hátrányosnak tartja. A felülvizsgálat megtörténte után a kitűzött demarkációs vonal a végleges határ kitűzéséig kötelező érvénnyel bírt. A határincidensek ennek ellenére továbbra is napirenden voltak. Politikai okok miatt a magyar kormány nem sürgette a végleges határkitűzést. Az 1 031 kilométeres román határ az egész határvonal 30 %-át tette ki, itt a határt a demarkációs vonal töltötte be. 47 OL. K 69. 53923-IV. - átirat a Küm-nek, 60.443/1941. VII. a. BM. - Arad környékén a határkövek aláásása 165