A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940

ménnyel lássák el. Alapépítménnyel 106 főkövet és 172 mellékkövet láttak el. Ehhez felhasználtak 15 425 darab téglát és 11 510 kg cementet. Mocsaras határrészeknél határkövek helyett táblával ellátott fapilóták lettek lehelyezve. A magyar és román határbizottság együttesen a pilóták lehelyezéséhez szükséges faanyagot 220 darab (200 nagy és 20 kis) tölgyfaoszlopot Romániában vásárolta meg, tekintettel arra, hogy ott a faanyag majdnem 50 % -al olcsóbb volt. A Mezőtelegdi impregnáló telepen az oszlopokat a tartósság fokozása céljából kreozittal telítették. A pilóták beverését egy román utászkülönítmény végezte el. Az állandósítás befejezése után felülvizsgálták, az elhelyezet határjeleket, a felmerült hibákat kijavították. A műszaki utasítás előírta, hogy a munka befejezésével a határkövek elhelyezéséről határleírási jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell minden magyarázatot és pótvázrajzot, hogy a kövek elvesztése esetén a pont újból fellelhető legyen. 4.3. A határkövek védelme Az 1921. XXXIII. törvénycikkel beiktatott Trianoni békeszerződés 33. cikke értelmében Magyarország is kötelezte magát arra, hogy a határmegállapító bízottá ságok által elhelyezett háromszögelési és egyéb jelek, határcölöpök, vagy határkövek megóvásáról gondoskodik. Ez a tény és az, hogy az új állami határ megjelölésével kapcsolatos költségek a magyar államkincstárt jelentős mértékben megterhelték, ezért az új államhatár megjelölésére szolgáló határjelek megrongálásának megakadályozására különös gondot fordítottak. A Belügyminiszter 162.033/1923. B.M. körrendeletével a határmenti vármegyék alispánjainak felhívta a figyelmét, hogy a határ és a földmérési jelek büntetőjogi védelméről szóló 1891. XLI. tc. rendelkezései az új állami határra vo9Q natkozó megjelölésekre is érvényben van. A határmenti lakosságot hirdetmény és egyéb szokásos módon (dobszó útján) figyelmeztették. A törvény értelmében — a hivatalból üldözendő bűncselekményekről — az államkincstárnak okozott kár megjelölésével a kincstár jogügyi igazgatóságát értesítették, hogy a kincstár vagyoni kárát, mint magánjogi igényt érvéon nyesítsék. 4.4. Határvonal utóélete Magyar-román viszonylatban szintén csak szorosan vett határmegállapitási munkálatok lezárása után került sor az ezekből folyó jogi kérdések rendezését célzó tárgyalásokra. Az idevonatkozóan 1928-ból megmaradt román szerződéster29 162.033/1923. B.M.II, körrendelet Az új állami határ megjelölésére szolgáló határkövek megrongálásának megakadályozása tárgyában. OL. K 481. 30 47/M.E. 11-1924. Miniszterelnökség átirata a Pénzügyminisztériumnak OL. Magyar- Csehszlovák HMB. általános iratai (K. 481) 158