A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940

3. A HATÁRVONAL RENDSZERESÍTETT HATÁRJELEI 3.1. A határszakasz határköveinek leírása és jellemzése A HMB. műszaki utasítása

1

0 pontosan leírta a határkövek típusait 1. Hármashatárkövek 1.1. Északkeleti hármashatárkő (magyar-csehszlovák-román határ közös pontján) A keleti (MO.CS.R.) hármashatárpont a Túr és a Hódos patak összefolyásánál vízmederben fekszik. Pontos fekvését három — egyoldalú háromszöget alkotó -gránitból készült reperkővel megjelölt középpontja adja. Rajta van az illető államok neve és címere és a trianoni békeszerződés aláírásának a napja. A csehszlovák oldalon ezen kívül a sevres-i békeszerződés aláírásának a napja is be van vésve. 1. 2. Délkeleti hármashatárkő (magyar-román-szerb-horvátszlovén határ közös pontján). A hármashatárjel kiképzése emlékoszlopszerű. A terméskőből faragott határjel lOdarabból áll és súlya 22, 24 mázsa. Amely 6 darabból álló 40 cm. magas terméskő alapzaton áll. Ez alatt 60 cm vastag beton alépítmény van. Ezen kívül még kétféle határkövet különböztettek meg, a főkövet és a közbeiktatott követ. Minden 300-500 méternyire egy főhatárkövet helyeztek le, a szakaszt lezáró főkövet szakaszvégkőnek neveztek. A főhatárkövek közötti határrész kisebb töréseit melléhatárkövekkel ún. közbeiktatott határkövekkel állandósították. 2. Szakaszvégkő az a főkő, amelyet a szakasz végpontján helyeztek el, mérete megegyezik a főkövekkel. Eltérés csak az évszámban van 1922 helyett 1920.VI.4. dátum szerepel 3. Főkövek magassága 1,20 m, földfeletti része 0,50 m, felső lapéi hossza 0,30m. A főkövek felirata elhelyezés előtt következő volt: felső lapján középen egy kis kör, azon belül egy bevésett kereszt, amely a pont középpontját jelzi. A függőleges ellentétes oldalakon M és R betű. A határvonal északi része felé néző, elülső oldalon az évszám: 1922. Hátsó oldalon a szakaszbetű és a sorszám, például: A 10, F 19. Elhelyezés után a felsőlap felületén a kő középpontjától előre és a hátr ramenő irány felé egy bevésett vonás jelezte a határvonal irányát. 4. Közbeiktatott kövek magassága 0,60 m, földfeletti része 0,20 m, a felső lapéi hossza 0,20 m. Felirat az elhelyezés előtt következő volt: felsőlap felületén középen egy kis kör azon belül egy bevésett kereszt, amely a kő középpontját jelzi. Függőlegesen az ellentétes oldalakon M és R betűk. Hátsó oldalon a szakaszbetű és a sorszám szerepel. A kő sorszáma a tört nevezőjében, szerepel. Például: F 19 7 10 Magyar Országos levéltár (MOL.) K. szekciója (a polgári központi kormányhatóságok levéltára (1867-1945) Magyar-román Határmegállapító Bizottság iratai (K. 51) 152