A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SLPOS József: A 48-as Kisgazda-, Földmives és Polgári Párt megalakulása

1. HATÁRJELEK A határjelek az államhatárok megjelölése szolgáló határjelzők. A határjelekkel történő rögzítésnek az a rendeltetése, hogy az államhatárt „láthatóvá" tegye.

2 A határvonal rögzítése különböző módban és formában történik. Az egyik módja a határokmányokban a másik a határjelekkel történő rögzítés. Amikor két ország meghatározza a köztük lévő határt, akkor egyik fő céljuk a szilárd és végleges megoldás rögzítése (delimitáció). Azaz az állami hatáskörök térbeli érvényesítésének jogi és politikai rögzítése. Ez után a megvont határok térbeni megjelenítése és azok kitűzése következik (demarkáció), amelyet rendszerint az államok kétoldalú (némely esetben többoldalú) bizottsága -a 19-20 században a „határmegállapító bizottságok" hajtottak végre.

3 A demarkáció eredménye a határ messziről láthatóvá tétele (abornement). Az államhatárok megjelölése határjelzők, határjelek révén történik. Más jeleknek az állami határokon (állami címert viselő tábla elhelyezése, oszlopok, gyakran nemzeti színekkel kifestve, különböző táblák elhelyezése stb.) nincs határjelző jellege, csupán kifejezi, az államhatárok irányát vagy figyelmezteti az embereket az államhatárok közelségére és helyére. A határjelek megjelölik az államhatárok vonulatának minden változását, azok áthaladását a vízfolyásokon és kommunikációkon és minden, topográfiailag jelentős helyen. A határjelek alakját, méreteit és idomformáját a szerződésekben határozzák meg, esetleg az érdekelt államok vagy azok szervezetei által megkötött más közös dokumentumokban.

4 1.1. A határjelek elhelyezése Az államhatárok közvetett megjelölésére szolgáló határjelek nem mutatják az államhatárok vonalát, azért, mert a határvonal mellett vannak lerakva. Csupán annak az államnak a kezdetét jelzik, amelyeknek a területére vannak elhelyezve. Az államhatárok, megjelölését meglehet valósítani párosával, vagy hármasával elhelyezett jelekkel is, főleg azokon a helyeken, ahol az államhatár a határmenti vízbe belép, vagy onnan kijön, illetve a közös határvonalat a kezdetén eléri, vagy a végén azt elhagyja. A határjelek elhelyezését a terepen sok tényező befolyásolja, pl.: a vonalvezetés iránya, a határvonal helye, a terep jellegétől függően, közös folyók léte, a folyó vonalával megegyező vízi határszakaik. E tényezőktől függően megkülönböztetnek közvetlen és közvetett jelölési módokat. A közvetlen jelölési módot ott alkalmazzák, ahol a határjelek a határvonalon helyezhetők el. Alkalmazása rendszerint szárazföldi határszakaszon tör2 SUBA János: Az Államhatár megjelölése. In: Geodézia és Kartográfia LV. évfolyam, 2003/3 szám 31-33. p. 3 SUBA János: A magyarországi határváltozások végrehajtói - a Határmegállapító Bizottságok a XX. században. In: Tanulmányok a XIX-XX. század történetéből ELTE 2001. 273-284. p. 4 SUBA János: Államhatárok- a földrajzi tér elválasztása. In: Geographia generalis et specialis. Tanulmányok a Kádár László születésének 100. évfordulóján rendezett tudományos konferenciára Debrecen 2008. (szerk.: Szabó József, Demeter Gábor) 381-386. p. 148