A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SLPOS József: A 48-as Kisgazda-, Földmives és Polgári Párt megalakulása

sorban a volt Tisza-féle munkapárti és egyéb régi politikusok bevonulása, illetve a jelöltállítás folyamán való előtérbe kerülése növelte meg a pártban. Különösen elkeseredtek a Nagyatádi Szabó volt hívei, az agrár-demokrata parasztképviselők, akik úgy látták, — és nem alaptalanul — hogy az urak elsősorban az ő rovásukra akarnak mandátumokat szerezni. Az elégedetlenségük első markáns jele volt a március lO.-i országos értekezletük és az ott elfogadott memorandumuk, amelyet Nagyatádi Szabó tudtával eljuttattak Bethlen István miniszterelnökhöz is. Ennek lényeg, hogy a vidéki szervezetek összessége töretlenül ragaszkodik Nagyatádi Szabó Istvánhoz és a párt agrár-demokrata programjához, a felmenteni tervezett volt kisgazdapárt főispánokhoz. Követelték, hogy a „koalíciós kormány rekonstruálásával egységes pártkormány alakuljon, a régi kisgazdapárt érvényesülése mellett." És, hogy a jelöléseket a Kisgazdapárt jogos igényei és a választókerületek közönségének kívánságai szerint történjenek.

4 Ezt a memorandumot a parasztpolitikus és hívei arra használták fel, hogy megállítsák a volt munkapárti konzervatív politikusok térfoglalást a pártban és növeljék a volt parasztképviselők, az agrár-demokrata jelöltek számát. A memorandumban foglalt fontos politikai követeléseket azonban csak részben tudták Nagyatádi és hívei elérni. Bethlen nem fogadta el az elégedetlenkedők legfontosabb követelését, hogy a koalíciós kormányt felváltsa egy pártkormány. Viszont nem mentette fel az általa korábban felmenteni kívánt kisgazdapárti főispánok egy részét, illetve elfogadta több volt agrár-demokarta képviselő jelöltségét. Ugyanakkor nem akarta elfogadni, azt hogy az Egységes Párt válaszsási programja lényegében a volt Kisgazdapárt agrár-demokrata programja legyen. A 48AS KISGAZDAPÁRT MEGALAKÍTÁSA E kompromisszumot azonban az elégedetlenkedők nem tartották elfogadhatónak. Ezért vezéreik Herczeg Sándor és Mohácsi Lajos április 11-ére — egy keddi napra — táviratilag újból összehívták őket Budapestre, az Akácfa utca 12. szám alatti Sárhányó vendéglő udvari termébe és ott megalakították a 48-as Kisgazda, Földmíves- és Polgári Pártot. Az értekezleten, — amely délelőtt 11 órakor kezdődött, — 50 küldött jelent meg 14 vármegye 60 választókerületi pártszervezete képviseletében. Az értekezleten Herczeg Sándor elnökölt. (Ő a Kisgazdapárt 1909-es megalakulása óta 1920-ig Nagyatádi mellett annak társelnöke volt és most mégsem akarta az Egységes Párt Intéző Bizottsága képviselőnek jelölni.) Bevezetőjében röviden összegezte a március 10-e óta történteket. Különösen azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök válaszra sem méltatta akkori memorandumukat. Ezzel indokolta, hogy ők az „őskisgazdák", a gazdaközönség kívánságára és külön jelöltjeik óhajtására összehívták ezt az értekezletet, hogy megállapítsák a további tennivalókat. Kijelentette: „Mögöttünk áll a falvak csizmás népe és arra buzdít bennünket, hogy Bethlennek és Bethlen reakciós politikájának fordítsunk hátat. Nem támogathatjuk tovább azt a politikát, amely a kisgazda érdekeket lebecsüli, sőt egyenesen azok ellen cse4 Az Újság, 1922. III. 12. 2. p. 136