A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged

programjából. Az eljárás látszólag korrekt, tárgyszerű. Szomory szövegének szelektív közzététele s a Janoviccsal kapcsolatos fikció (ti. hogy már beadta volna pályázatát) jelzi a lap tényleges preferenciáit. A tényleges helyzetet, s akkor is csak stilizáltán, a lap augusztus 2-i száma írja le A szegedi színház pályázói címmel. „Ma [azaz: augusztus 1-énl délután öt órakor járt le a szegedi színház újabb 3 éves bérletére hirdetett pályázat, s ezen időig tényleg csak három pályázó jelentkezett. Az egyik és az első Thury Zoltán író, aki azonban kauciót nem tett, tehát a feltételeknek meg nem felelt, a másik Szomory Emil, a Magyar Nemzet munkatársa, aki az 5000 frt kauciót letette, a harmadik Komjáthy János debreceni igazgató, akinek pályázati kérvénye és kauciója ma érkezett meg."

9

6 Janovics pályázata azonban ekkor még a Napló szerint sem érkezett meg. Neki mégis kiskaput nyitott a lap: „a negyedik jelentkező dr. Janovics Jenő, aki még a múlt hó 29-én táviratozott dr. Tóth Pál főjegyzőnek Szakálról(?), azt jelentvén táviratában, hogy fölszerelt kérvényét a sürgönnyel egyidőben adta postára". Janovics anyaga, a lap szerint, valószínűleg „valami postai zavar folytán kallódott el, s ezért késik. Janovics pályázatának beérkeztét holnapra [azaz: 2-ára] várják, és természetes, hogy ha a postai föladás idején történt, a pályázat szabályszerűnek vétetik."

9

7 Ez a hír, s benne a pályázók kezelése, nyilvánvalóan részrehajló. Thury esetében a lap prejudikál (a döntésre jogosult színügyi bizottság csak a hír megjelenése után, valamikor másodikán kapta meg a pályázati anyagot!), Janovics esetében pedig az az érdekes, hogy az ő anyagát a Napló már július 31-én közölni tudta, tehát az már 30-án a szerkesztőség birtokában volt — a „hivatalos" posta azonban valamilyen oknál fogva nem érkezett meg a városhoz. Alighanem arról van szó, hogy Janovics vagy taktikázott, vagy — ami a valószínűbb — pénzt „gyűjtött" a kaucióra. A döntést az illetékes színügyi bizottság 1902. augusztus 2-án hozta meg (az iktatás napja: aug. 3.). Az ekkor készült jegyzőkönyv szerint az ülésre a polgármesteri hivatalban került sor, a bizottság elnöke László Gyula polgármester helyettes volt, a bizottság tagjai pedig Kovács János, Kulinyi Zsigmond, dr. Nyilassy Pál és Weiner Miksa, valamint dr. Tóth Pál főjegyző, mint jegyzőkönyvvezető. Hódmezővásárhely részéről megjelent Kmetykó József főjegyző és Dórits Elemér alszámvevő.

9

8 A jegyzőkönyvnek szempontunkból két részlete érdekes. Az egyik a Thuryra vonatkozó rész. E szerint: „Thury Zoltán budapesti lakos, író, 1901 évi július hó 24-én 27640 sz. a. érkezett ajánlata, mely szerint nevezett egyedül és kizárólag csak a színház szellemi vezetésére vállalkozik, s az előírt 10 000 korona bánat, illetőleg óvadékpénzt nem szolgáltatja — mint a pályázati feltételeknek meg nem felelő a pályázatból kizártnak jelentett ki." A másik, bár Janovicsnak a 28 786. szám alatt iktatott pályázata csak a határidő lejárta után, augusztus 2-án érkezett meg, pályázatát a bizottság mégis „szabályszerűnek jelentette ki". Az indoklás szerint azért, mert Janovics „a bizottság elnökéhez július hó 29-én intézett táviratával jelentette, hogy ajánlatát ezen a napon postára adta. A boríték tanúsága szerint az ajánlat július hó 29-én tényleg fel is adatott az ugrai postán. Azon kö96 A szegedi színház pályázói. SzN, 1901. aug. 2. 9. 97 Uo. 98 CsML. Tanácsi iratok 10314/1901. lev. sz. 108