A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

„Pénteken f[olyó]. [július] hó 9-én a délelőtti 11 órai vonat Cegléd és Nagykőrös között egy a pályára tévelyedett tehenet széttiprott. A vonatnak nem lett semmi baja, rendes időre megérkezett." Az 1870-es években a Kecskeméti Lapok arculata, rovatstruktúrája állandósult és ezzel párhuzamosan valószínűleg olvasóközönsége is kialakult. Míg 1868-as indulásakor a kizárólagosság jelentette nagy előnyét, az 1870-es években — és aztán a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján — sorra jelentek meg a kecskeméti kiadású periodikák, amelyek politikailag is más oldalhoz tartoztak. így az 1800-as évek végére Kecskeméten is kialakult a különböző véleményeket és nézőpontokat megjelenítő többpólusú sajtónyüvánosság, s ez a versenyhelyzet a Kecskeméti Lapok szerkesztőit is tudatosabb és átgondoltabb újságírói tevékenységre sarkallta. 1873 januárjában jelent meg a Kecskemét című szabadelvű hetilap első száma, de ugyanebben az évben adták ki rövid ideig a Kecskemét Vidéki Közlöny című hetilapot is. Az ellenzéki függetlenségi politikai nézeteket népszerűsítő Kecskemét és Vidéke — későbbi nevén a Pestmegyei Hírlap — 1889-ben indult meg, megszűnte után 1901-ben a Függetlenség vette át szerepét.

14 Az újság első oldalán ebben az időszakban is szinte kivétel nélkül a város politikai és gazdasági életével foglalkozó cikkeket találunk. 1894 nyarán a kecskeméti közvüágítás és otthoni vüágítás kapcsán a lap arra az álláspontra helyezkedett, hogy az akkorra már lassan korszerűtlenné váló gázvüágítás — amely az 1850-es és 1860-as években jelent meg a magyar nagyvárosokban — helyett inkább az elektromos világítás és a villanyvezeték-hálózat kiépítése lenne szükséges a városban. „Elmúlt már az az idő réges-régen, mikor a kecskeméti ember azt mondta, hogy az éjjeli világításra szükség nincs, mert a becsületes ember este úgyis lefekszik, a kevésbé becsületesnek pedig a sötét éj az éltető elementuma. Ma már nemcsak mindnyájan belátjuk szükségét, de hasznát, ha árva lámpáink bágyadt fénye mellett sóhajtva rebegjük, hogy: több vüágosságot! Örömmel üdvözöljük tehát a Ganz-gyár ajánlatát, melyben a városunk vüágítása felöl szól. Nem új dolog. Meg sem lep. Több tíz évnél, hogy a gázvüágításra tett roppant kedvező, lapunkban is ismertetett ajánlatot, azért nem vettük tárgyalás alá, mert már akkor elláttuk azt, hogy az elektrotechnika folytonos haladása a gázzal való vüágítást mihamarabb leszorítja. Úgy is lett; alig tíz év alatt íme odajutott a tudomány, hogy ma már gázvilágításról beszélni nem is lehet."

15 A közszolgálatiság igénye más szinten is jelentkezett a lapban. Nemcsak a komoly stratégiai kérdésekben foglaltak állást a szerkesztőség munkatársai, de adott esetben arról is tájékoztatták a város közönségét, hogy a népszerű fürdőhely vízállása hogyan alakult. „A széktói fürdő. Ebben az óriási szárazságban, mint több felöl halljuk, a széktói uszoda-fürdő vize is megapadt, amit csodálni nem lehet. A kút, bár frissíti, de teljesen pótolni nem képes. így megint visszaszorulunk a József gőzmalom uszodájába, mely minden igénynek teljesen megfelel."

16 13 KL, 1875. július 11. 14 KEMÉNY - PINTÉR i987, 59- 74.; HELTAI 1968, 309-320. 15 KL, 1894. augusztus 5. 16 KL, 1894. augusztus 5.