A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek

(...) Mivel alapvizsgálatom ideje szept. 4.-re volt kitűzve, azért pár nappal előbb leutaztam tájékozódásom végett Makóra. Utamban az Alföld Fiumei vasútvonalán azon észleletet tettem, hogy Hódmezővásárhelyen a cigányzenekar a vonat beérkeztével rázendítette a nótát: Hajlok ide, hajlik oda, gyönyörű szép kisleány. Bár ne hajlott hajladozott, ne mosolygott volna. Szegedre beérve a várost ünnepi díszbe öltözve láttam, mert azon napon leplezte le a város közönsége Dugonits András író életnagyságú szobrát. Én Pákh sótárnok úrhoz hajtattam — atyám egyik régi ismerőséhez — bizonyos információk végett, és szerencsésen bele is cseppentem egy nagy családi ebédbe, mert Pákhné Dugonitssal rokonságban állott. Ám azért bérkocsin naplementekor már a Kis-Zombor (és) Makó közötti kompon állott, és ott tapasztaltam, milyen messzire elhangzik az emberi hang a víz fölött. Felülről jött le egy molnárlegény énekelve. Baja történt tegnap éjjel az égen. És az égről egy szép csillag lehullott. Másnap, midőn bemutatkozni voltam, csak akkor tudtam meg, hogy az algimnáziumot felerészben az ev. ref. egyház, másik felében Makó város közönsége tartja fenn, és ennek megfelelően a gimnázium iskolaszékének tagjait felerészben az ev. ref. egyház, másik felében Makó város közönsége küldi ki. Az ev. ref. egyház részéről: Csécsi-Nagy Imre ev. ref. második pap, Sz. Molnár Albert gimn. igazgató (volt partikulai tanárom), Szalárdi J. ev.ref. káplán, Zsakó M. ref. egyházi gondnok, Széli földbirtokos és Bánffy Zs. nyug. ref. pap, a város részéről pedig Pozsonyi János polgármester, Bogyó apátplébános, Horváth M., az orosz egyház (gör.kath.), Steinhardt J. zsidóiskolai igazgató, Nemesik M. városi képviselő, Széli István földbirtokos. Az iskola vezetője Csécsi M. Imre volt. Visszautazva Kolozsvárra, szerencsésen fejeztem be alapvizsgálatomat. És ezzel búcsút mondtam az erdélyi bérceknek, hogy aztán 30 éven át kinn az alföldön időzzem. Makóra visszautaztomban Hódmezővásárhelyen Béla cigány most így kesergett: Sajkán ül egy halászlegény, Elhagyta, el a szegényt. Csécsi tiszteletes úr — ki éppen phüosophiai doktorátusra készült — előre beszerezte a tankönyveket, s mivel ő a jeles paedagogiai művekből úgy látta, hogy a legkitűnőbb mértani mű Euklidesnek mértana, hát ő beszerezte Euklides geometriájának Brassai bácsi által fordított példányait. Földrajzi tankönyvül pedig Lóczi Ferencnek katonai iskolák számára írt földrajzát, és nekem szigorúan ezen könyvekhez kellett tartani magam. Természetrajz szakos egyetemi kartársaimmal való levelezésem útján egész csinos kis ásvány- és kőzetgyűjteményt szereztem össze. A fizikai szertár saját ké-