A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek

„Bach urnák kertje Kivirult hajnalra Hábe méhtsz úr a nadrágját, Mossa a patákban. Mossa a patákban Egy Stádtleinak szélén Kicsit schmutzig, kicsit poros Messziről jött szegény" stb. stb. Említettem, hogy nővérem neveltetésében milyen szerepet vittek Szeremlei és Molnár urak. Akkoriban nyilvános leányiskolák hiányában a leány növendékeknek csak házi nevelésben volt részük. Tehetősebb családoknál mindenütt ott találjuk a nagy szerepet játszó „Freuleint", Elize-t, Leontin-t és Josephine-t, ki a ház leányát, esetleg leányait a francia és német nyelvre, klavírozni, esetleg egy kis földrajzra és mindenesetre táncolni tanították. Városokban ismerős családok együttesen tartottak nevelőnőket. Stefánia és Júlia kisasszonyokat. így az én nővéremet Juliette a német és francia nyelvekre oktatta és táncra tanította, míg Beck úr — ki közköltségen érkezett Csehországból — zenére oktatott. Megvallom, hogy a mi zongoránk — melynek billentyűibe annyiszor verte bele ujjaimat Beck úr — egy divatjamúlt Klavikordium volt, s amelynek édes négyszögletes testvére ott díszelgett a Székely Nemzeti Múzeumban. Beck úr, mint afféle tősgyökeres civilizátor addig nevelte a szülőket, míg Bécsből egyszerre 3 drb rövidebb zongorát nem hozott Makóra. (De ezen már nem verte ujjaimat a billentyűkbe, mondogatván „ászándérentette ászász uj"). Említem, hogy akkoriban tartott még a Rózsa Sándor-világ. A K.K. Postamt emiatt nem fogadta el Makón a pénzküldemények szállítását. A Creditanstalt megbízta atyámat a sóeladásból befolyó összegeknek bizonyos percentnyi részesedés mellett való, a szegedi főpénztárba való beszállítására. Szabadságot adott neki, hogy akkor zárja be a sóraktárt, mikor lehetségesnek tartja a pénz beszállítását Szegedre. Ezen művelet csak úgy volt lehetséges, hogy atyám látszólag beállt mulatós embernek, ki egyszer Földeákra (Návayék), máskor Kiszomborra (Rónayak) vagy Leiére (Püspöki uradalom) rándult ki látogatóba, honnan aztán könnyebb volt beillanni Szögedébe. Ezen manipuláció jó anyagi helyzetet teremtett házunkban és ennek következtében atyám az akkori viszonyokhoz mérten elég kiadósan áldozhatott pártolásra. Az akkoriban jelentősebb napilap, a „Hon", továbbá a „Vasárnapi Újság", a „Bolond Istók", „Ludas Matyi" rendes olvasmányunk volt, a „Honderű"-vel együtt. A számottevő kiadványok közül a Kisfaludy Társaság, Vörösmarty költeményei, Vass Gereben és Jósika regényei és Beöthy László művei, Jókainak regényei, Horváth Mihály nagy történelmi művei, Jámbor Pál irodalomtörténete, Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1860-64. Darmstadt. Lange Gusztáv György. Rajzolta: Rochbock János, Galetti nagy földrajza, Roessler világtörténelme, Schoedler Frigyes: „A Természet könyve" voltak kis könyvtárunk díszei. Akkoriban lakásunk falait a már említett Széchenyi és Teleki-féle képeken kívül Barabás Miklós acélmetszetei, „Zrínyi esküje" (a horvátországi árvízkárosultak javára rendezett magyar főurakból álló élőkép m áslata. „Hadak útja" vagy