A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek

vasásmódban és a helytörténeti kutatás referenciakeretei (Historical Area Studies) között is érdemes elemezni. Az emlékirat-típusú szövegek, a 18-19. századi források általában válogatást, értékelést, orientációs tudatosságot tartalmaznak.

4 Az emlékiratíró meghatározott történelmi térben és időben a vele megtörtént eseményekre emlékezik vissza és ebből tanulságokat igyekszik levonni, rögzíteni, közzétenni. Roediger Lajos az 1930-as években készítette el emlékiratát. Egy nehezebb élethelyzetében tekintett vissza saját életútjára. Az emlékirat itt kiemelt részletében Roediger makói gyermekkorát ismerhetjük meg. Ez a szövegrész az 1860-tól 1865 nyaráig tartó időszakot öleli fel. A történet azután csak egy rövid epizód erejéig folytatódik 1876-ban, Szegeden és Makón. Roedigerék a makói sóraktár telkén lévő házban laktak, de Makóra érkezésük időpontjában még nem foglalhatták el az eredeti sótárnoki lakhelyet, mert Roediger Lajos édesapjának hivatali elődjét itt kirabolták és meggyilkolták. Először a makói vármegyeháza mellett kaptak szállást és majd csak később költözhettek a sóraktár telkén lévő házba. A korábbi makói sótárnok és családja kirablása, meggyilkolása Roedigerék Makóra költözése előtt, 1859-ben történhetett. A közbiztonsági viszonyokra ebben az időszakban még általánosan jellemző az, amit Rózsa Sándor és betyártársainak 1853-ban Földeákon, Návay Tamás birtokán megesett garázdálkodásáról és kegyetlenkedésekkel tarkított rablásáról örökített meg Gilicze János a Návay-családról szóló monográfiájában.

5 A makói sóház leírását Szirbik Miklós helytörténeti munkájából (1835-1836) ismertük: „A' Királyi Sóház, melly áll két nagy, 's egymással általellenben lévő Pajtából. Az egyik mellett van a' Tiszti lakás, ú.m. egy emeletes ház: a' felső részen lakik a' Pénztárnok, az alsón az Ellenőr. Ugyan ennek szomszédságában van a' Mázsás lakása. A Pajta őrző a' maga házában lakik, 's házbért kap. A' másik Pajta mellett van Strázsaház, és Istálló, az ott mindig helytálló rendes katonák' és lovaik' számára. Elkel itt esztendőnként 24-25 ezer mázsa só, s' bejön érte 156-160 ezer for.p.p." 3 LEJEUNE, Philippe: Az önéletírás meghatározása. Ford.: Z. VARGA Zoltán. Helikon, 2002. 3. 272-285., RlCOEUR, Paul: Az én és az elbeszélt azonosság. In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Vál., szerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály. Bp., Osiris K., 1999. 310-352., OLNAY, James (szerk.): Autobiography. Essays Theoretical and Critical. Princeton University Press, Princeton, 1980. 3 -27., Historical Area Studies- és helytörténet-referenciák: SZIRBIK Miklós: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekklé'siának különös leírása. (1835-1836) S. a ,r.: dr. EPERJESY Kálmán. Makó, 1926. 28, Vö.: HALMÁGYI Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete. In: TÓTH Ferenc (szerk.): Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. Makó, 1988. 24. HORVÁTH Élés: Csanád vármegye népoktatási monographiája. Szeged, 1896. 123-184., SlPOS István: Makó és az 1863. évi országos aszály. Szirbik Mikós Társaság Füzetei 14. Szerk.: TÓTH Ferenc. Makó, 2001., ÉRKÖVY Adolf: Az 1863. évi aszályosság a magyar alföldön. Pest, 1863., Makói Monográfia c. sorozat 1-5. kötete, Főszerk.: TÓTH Ferenc, BOGOLY József Ágoston: Tömörkény István makói városnovellái. Marosvidék, 2007. 1. 18-21. 4 Vö.:WUTHENOW, Ralp-Rainer: L'autobiographie, écrits autobiographiques. Neohelicon, 1994. 1. 327-340. 5 GILICZE János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 124 -126., vö.: Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk.: SZABÓ Ferenc. Makó, 2002. 150-151., 155., 511., 514. 6 SZIRBIK 1926, 28.