A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

UJSZÁSZI Róbert: I. Ulászló Ismeretlen verdejegyű denára. Adalékok a CNH 147-es típusú dénár megítéléséhez

I. ULÁSZLÓ ISMERETLEN VERDEJEGYŰ DENÁRA Adalékok a CNH 147-es típusú dénár megítéléséhez UJSZÁSZI RÓBERT I. Ulászló kora a magyar pénztörténet legzavarosabb korszakai közé tartozik. Nagy Lajos és Zsigmond jó és állandó pénzei után Ulászló szinte színtiszta rézből vert denárai komoly pénz- és gazdaságpolitikai visszalépésként értékelhetőek. Bár a pénzújítás rendszerét már Albert király visszaállította valamikor 1438-39 fordulóján, a pénzrontás csak Ulászló alatt harapódzott el, s rövid időn belül olyan nagy mértékűvé vált, amelyhez hasonlóra közel háromszáz évvel korábban volt csak példa.

1 A folyamatos pénzrontás természetes velejárója a pénzkibocsátás (pénzújítás) ütemének fokozódása, és a kivert darabszám ugrásszerű növekedése. Ezt kiválóan bizonyítják Ulászló pénzei is, amelyek a legsűrűbben előforduló középkori magyar pénzek közé tartoznak, néhány valóban ritkának mondható, kétes besorolású típust leszámítva (CNH 163, CNH 164, CNH 162). A felgyorsult pénzverés eredményeképpen a korszak veretei között számos zavaros köriratú és éremképű példánnyal találkozni, általános jelenség, hogy a lapkák nem szabályos formájúak, gyakran megfigyelhetőek — feltehetően vereteskor keletkezett — kitörések is, a veretek sok esetben koncentrikusak. Az ilyen gyanús anomáliákat mutató példányok azonban az esetek jelentős részében nem hamisítványok, hanem szabályosan, királyi verdében készült veretek.

2 A korszak viszonyainak megismerését csak tovább bonyolítja, hogy Ulászló mellett V. László nevére is vertek pénzeket, amelyek sokszor éremképileg igazodnak Ulászló pénzeihez (vagy éppen fordítva, ezt nem tudni pontosan). Az újszülött László helyett, mint gyám, anyja, Erzsébet királyné és annak nagyhatalmú zsoldosa a cseh Giskra veretett pénzeket a nyugat-magyarországi határsávban, illetve a Felvidéken. A sűrűn előforduló veretek között a legkülönösebbnek a CNH 147-148-as típus tekinthető, amelynek az alábbiakban egy eddig ismeretlen verdejegyű példánya kerül bemutatásra. Leírása: előoldalán M WLADIS — LAI REGIS köriratban középen hosszúszárú kettőskereszt, vízszintes szárai között fordított P — A verdejegy. Hátoldalán S LADISL — A...

REX köriratban Szent László álló alakja, kezében országalma és 1 HÓMAN Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. Budapest, 1916, 236-273.; POHL Artúr: /. Ulászló király pénzverése. Numizmatikai Közlöny 1973-1974, 49-57. (továbbiakban POHL 1974). 2 HUSZÁR: A budai Várpalota ásatásainak éremleletei. Budapest Régiségei XVTI, 1956, 197-232.; 199-200. 3 HUSZÁR Lajos: Giskra Pénzverése. Numizmatikai Közlöny 1963-1964, 51-58.