A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.

1881-ben alkotott műemléki törvény hívta életre, ez intézkedik a műemlékek vé­delméről. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény már a megalkotásakor is szerencsétlenül volt megszövegezve és ezen az elmúlt években — ellentétben a nyugati nemzetekkel, ahol időről-időre megreformálták műemlékvédelmi törvé­nyeiket a jogfejlődéssel harmonizálva — sem történt lényegi változtatás. Ráirá­nyítja a figyelmet arra, hogy minden állam törvényhozása belátta, hogy a mű­emlék nemzeti vagyon, és még akkor is az állam különleges védelme, ellenőrzése alá tartozik, ha jogi értelemben magántulajdon. A törvény adta lehetőségek hiá­nyában a második világháború előtti magyar műemlékvédelem nem is gondol­hatott többre, mint felvilágosító propagandával a műemlékek tulajdonosait meg­nyerni és rábírni a fenntartásra, a szükséges helyreállítások elvégzésére. Amíg az állami költségvetésben, vagy más úton rendelkezésre bocsátott anyagi fedezettel pedig a legégetőbb, legszükségesebb helyreállításokat, konzerválásokat végezték el. Hangsúlyozza, hogy a Gerevich Tibor által vezetett Műemlékek Országos Bi­zottsága a kormány pénzügyi támogatása mellett jelentős lépéseket tett a nemzet kultúrvagyonának megóvása érdekében. Veridicus írásában elsősorban az in­gatlan műemlékvédelemhez (ásatások, helyreállítások) kapcsolódó eredményekre koncentrál és a Műemlékek Országos Bizottsága legújabb eredményeit ismerteti. Magyarország a második világháború időszakában a történeti országrészek visszacsatolása által a műemlékvédelemben új lehetőséget kapott. 210 Mihalik Sándor: Öt év műemlékvédelme és múzeumi munkája (1938-1943) című, a kassai Űj Magyar Múzeumban megjelent beszámolójában a Felvidéken elért eredmé­919 nyékről ír hosszabban. Megtudjuk, hogy a kassai Rákóczi-palota a felújítása után a Kassai Állami és Városi Közkönyvtárnak adott átmenetileg helyet. Az épü­letbe, ahol a fejedelem régi bútorai és a kuruc kor emlékei voltak megtalálhatóak, később a Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum költözött be. A Műemlékek Or­szágos Bizottsága által a Szent Erzsébet székesegyház és több nevezetes épület felújítása is megtörtént. Mihalik a háborús időszak műemlékvédelmi nehézsé­geiről így ír: „Az a kegyetlen pusztítás, amely napjainkban immár évek óta az em­beriség közös kultúrkincseit, műemlékeit és művészeti alkotásait tűzzel, vassal, bombával és egy totális világháború egyéb szörnyű eszközeivel rombolja és sem­misíti, fenyegető árnyát műemléki és múzeumi munkánkra is rávetítette. E ve­szély küszöbén gondoskodni kellett a kassai dóm szárnyasoltárainak és építészeti díszeinek, valamint az összes jelentékeny kassai értéknek biztonságba helyezé­210 Az ideiglenesen visszakerült területeken Kószeghy Elemér és munkatársai tartottak műemlékfel­mérést. Eredményeit csatolták ahhoz a jegyzékhez, melyet Kószeghy az ingó műemlékekről ké­szített. Ebben megtalálhatóak külön a budapesti köz- és magángyűjtemények, külön a vidéki gyűjtők kollekciói, és külön a trianoni határokon tub területek adatai. Lásd: HORVÁTH Hilda: Kószeghy Elemér: Ingó műemlékek jegyzéke. - Műemlékvédelmi Szemle. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal Tájékoztatója. 1998/1, 69-75. Lásd még: KÓSZEGHY Elemér: Kassa műemlékei. Officina Képeskönyvek. Officina Nyomda és Ki­adóvállalat, Bp., 1939. 211 MIHALIK Sándor: Öt év műemlékvédelme és múzeumi munkája (1938-1943). - Új Magyar Múzeum. 1943. in. kötet, 189-210. Megtalálható még: Kassa hazatért. 1938. november 1943. „WIKO" Kő­és Könyvnyomdai Műintézet, H. n., 1943. 24-45. old. 212 I. m. 197-198.

Next

/
Thumbnails
Contents