A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.

1881-ben alkotott műemléki törvény hívta életre, ez intézkedik a műemlékek védelméről. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény már a megalkotásakor is szerencsétlenül volt megszövegezve és ezen az elmúlt években — ellentétben a nyugati nemzetekkel, ahol időről-időre megreformálták műemlékvédelmi törvényeiket a jogfejlődéssel harmonizálva — sem történt lényegi változtatás. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy minden állam törvényhozása belátta, hogy a műemlék nemzeti vagyon, és még akkor is az állam különleges védelme, ellenőrzése alá tartozik, ha jogi értelemben magántulajdon. A törvény adta lehetőségek hiányában a második világháború előtti magyar műemlékvédelem nem is gondolhatott többre, mint felvilágosító propagandával a műemlékek tulajdonosait megnyerni és rábírni a fenntartásra, a szükséges helyreállítások elvégzésére. Amíg az állami költségvetésben, vagy más úton rendelkezésre bocsátott anyagi fedezettel pedig a legégetőbb, legszükségesebb helyreállításokat, konzerválásokat végezték el. Hangsúlyozza, hogy a Gerevich Tibor által vezetett Műemlékek Országos Bizottsága a kormány pénzügyi támogatása mellett jelentős lépéseket tett a nemzet kultúrvagyonának megóvása érdekében. Veridicus írásában elsősorban az ingatlan műemlékvédelemhez (ásatások, helyreállítások) kapcsolódó eredményekre koncentrál és a Műemlékek Országos Bizottsága legújabb eredményeit ismerteti. Magyarország a második világháború időszakában a történeti országrészek visszacsatolása által a műemlékvédelemben új lehetőséget kapott.

210 Mihalik Sándor: Öt év műemlékvédelme és múzeumi munkája (1938-1943) című, a kassai Űj Magyar Múzeumban megjelent beszámolójában a Felvidéken elért eredmé919 nyékről ír hosszabban. Megtudjuk, hogy a kassai Rákóczi-palota a felújítása után a Kassai Állami és Városi Közkönyvtárnak adott átmenetileg helyet. Az épületbe, ahol a fejedelem régi bútorai és a kuruc kor emlékei voltak megtalálhatóak, később a Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum költözött be. A Műemlékek Országos Bizottsága által a Szent Erzsébet székesegyház és több nevezetes épület felújítása is megtörtént. Mihalik a háborús időszak műemlékvédelmi nehézségeiről így ír: „Az a kegyetlen pusztítás, amely napjainkban immár évek óta az emberiség közös kultúrkincseit, műemlékeit és művészeti alkotásait tűzzel, vassal, bombával és egy totális világháború egyéb szörnyű eszközeivel rombolja és semmisíti, fenyegető árnyát műemléki és múzeumi munkánkra is rávetítette. E veszély küszöbén gondoskodni kellett a kassai dóm szárnyasoltárainak és építészeti díszeinek, valamint az összes jelentékeny kassai értéknek biztonságba helyezé210 Az ideiglenesen visszakerült területeken Kószeghy Elemér és munkatársai tartottak műemlékfelmérést. Eredményeit csatolták ahhoz a jegyzékhez, melyet Kószeghy az ingó műemlékekről készített. Ebben megtalálhatóak külön a budapesti köz- és magángyűjtemények, külön a vidéki gyűjtők kollekciói, és külön a trianoni határokon tub területek adatai. Lásd: HORVÁTH Hilda: Kószeghy Elemér: Ingó műemlékek jegyzéke. - Műemlékvédelmi Szemle. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója. 1998/1, 69-75. Lásd még: KÓSZEGHY Elemér: Kassa műemlékei. Officina Képeskönyvek. Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Bp., 1939. 211 MIHALIK Sándor: Öt év műemlékvédelme és múzeumi munkája (1938-1943). - Új Magyar Múzeum. 1943. in. kötet, 189-210. Megtalálható még: Kassa hazatért. 1938. november 1943. „WIKO" Kőés Könyvnyomdai Műintézet, H. n., 1943. 24-45. old. 212 I. m. 197-198.