A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius

1946 februárjában Szentesen, az MKF Csongrád m.-i bizottság épületében, Dadi Imre vezetésével egy újabb megbeszélésre került sor. Jelen volt Nagy István szentesi rendőrkapitány, Láng Béla a rendőrségi PRO (Politikai Rendészeti on Osztály) vezetője, Wachsmann István, Potroviczky András,

1 Mikecz János, Szűcs Dániel rendőr. Ekkor elhatározták, hogy végrehajtanak egy provokációt. A pártbizottsági épület pincéjében átlőtték Dadi Imre kalapját. Amikor pedig az esti sötétben Dadi ment haza és a kórház közelében járt, Potroviczky András és Szűcs Dániel rendőrök a közelben leadtak néhány lövést a levegőbe. A helyi újság főszerkesztője is be volt vonva az ügybe és hamarosan megjelent a lapban a hír,hogy a kórház közelében merényletet kísérelt meg valaki az MKP Csongrád m.-i titkára, Dadi Imre ellen és átlőtték a kalapját. Azt igyekeztek sugalmazni, mintha az elkövető a kórházban gyógykezelés céljából tartózkodó Lakos József lett volna. A szentesi kommunista vezetéssel Dadi Imre elhitette, hogy Lakos József meggyilkolásának a szándékával és tervével az MKP legfelsőbb országos vezetése is egyetért. Ennek ellenére úgy alakította a körülményeket, hogy a gyilkosság elkövetésekor ne tartózkodjon Szentesen. 1946 március elején Budapestre utazott a Baloldali Blokk értekezletére. Ekkor Wachsmann István közvetlen utasítására a szentesi Rendező Gárda tagjai végrehajtották Lakos József meggyilkolását. Utóbb Nagy István volt rendőrkapitány vallomása szerint a gyilkosságot Wachsmann István szervezte meg és az RG tagjaival hajtatta végre. A gyilkosság közvetlen elkövetői Izsák András, Lakos Bahnt és Serkedi János volt. A cselekményt tehát közvetlenül és legjobban Izsák András ismerte. Az ő vallomása szerint „az RG utasítást kapott Daditól hogy a gyűlésről (egy akkori gyűlésről — BL) kijövő tömeget fel kell vezetni a kórház elé, oda be kell hatolni és Lakos rendőrkapitányt nyilvánosan agyon kell verni. Elhalasztottuk a dolgot kb. egy héttel. Serkedi beszélt Wachsmannal, aki kioktatta hogy éjszakai terrorakcióként kell lebonyolítani a dolgot. Én személyesen nem beszéltem Dadival, sem Wachsmannal. A dolog technikai lebonyolításának megszervezését ellenben én végeztem."

31 A Lakos-gyilkosság nagy fölháborodást váltott ki Szentesen is, a megyében is, sőt országszerte. A történtek végül látszólag senkinek sem használtak, sőt, az MKP-nek kifejezetten ártottak. Egy későbbi értékelés szerint Dadinak a „Lakos féle gyilkosságban ... az erkölcsi felelőssége feltétlenül fennáll, ... mert nem csak súlyos nehézséget okozott a pártnak, hanem ... elelinte megpróbálta a pártvezetést dezinformálni és elhallgatta saját felbujtó szerepét." Különösen az háborította fel az MKP KV ét, méginkább a PB-t, hogy Dadi a gyilkosságot rájuk való hivatkozással hajtatta végre. Ezért 1946. március 18-án döntöttek arról, hogy Dadi Imrét és társait kizárják a pártból, többeknek pedig a párttagságát fölfüggesztik. Dadit lemondatták a nemzetgyűlési képviselői mandátumáról is. Az MKP-ból kizárták Dadi Imrét, Dóczi Imrét, Dobronyai Jánost, Izsák Andrást, Magyar Ferencet, Magyar Jánost, Páhi Sándort, Serkedi Jánost, 30 Potroviczky András (Szegvár 1902) rendőrként szolgált Szentesen a háború után. Fegyelmivel történt leszerelése után gépkocsivezető lett. ÁSZTL V-93039. 31 Uo. 32 Uo.