A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius

A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT (MKP) FUNKCIONÁRIUSA Mikecz János 1954. december 21 i vallomása szerint az illegális KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) megalakítója Szentesen, rajta kívül Vecseri Bálint, Borbás Lajos,

7 Szőke Mátyás,

8 és Bozó Sándor

9 volt. Ebbe a körbe tehát Dadi Imre még nem tartozott bele. Mikecz János szerint „a felszabadulás után Dadi Imre azonnal az élvonalba lépett és a párt (az MKP — BL) megalakulása után megyei titkár lett, majd nemzetgyűlési képviselő. Dadi igen megváltozott, demagóg lett, annak ellenére, hogy nős volt, igen erkölcstelen életet élt. ... A felszabadulás után, amikor sűrűn járt Budapestre, feketézéssel is foglalkozott. Több kupeccal állt kapcsolatban, akikkel csempészést folytatott."

10 Dadi Imre tehát az MKP egyik képviselője lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, egyben az MKP első Csongrád m.-i (megyei) titkára. Törtető stílusával, akarnokságával, szélsőségesen demagóg szólamaival háttérbe szorított olyan illegális kommunistákat, akik nála sokkal többet tettek az MKP megszervezéséért. A történtek helyes értelmezéséhez tudni kell, hogy az akkori Csongrád megye területileg nem volt azonos a későbbivel. Nem tartozott hozzá a Csanád megyei terület és Szeged a közvetlen környékével, mely utóbbi helyen a nagyszegedi MKP bizottság tevékenykedett. Az MKP Csongrád Megyei Bizottság székhelye kezdetben Szentesen volt. Az MDP PB (Politikai Bizottság) 1950. november 23-i ülésén Rákosi Mátyás főtitkár kicsit önkritikusan kijelentette: „1945-ben legyintettünk az általános műveltségre."

11 Majd hozzátette, hogy az akkori legfontosabb követelmény „a harcos kiállás, az egyéni bátorság, a kezdeményezés"

12 volt. 6 Mikecz János (Szentes 1905) illegális kommunista volt Szentesen, akit 1944 áprilisában őrizetbe vettek, majd több társával együtt internáltak. A szovjet megszállás után az MKP szentesi szervezetének egyik létrehozója. Később elkerült a városból és Kaposvár kommunista tanácselnöke lett. ÁSZTL V-93039. 7 Borbás Lajos (1915) munkásmozgalmi tevékenységét a FOSz-ban kezdte. A háború után 1946-tól az MKP Csongrád m.-i bizottság titkár-helyettese, majd titkára lett. Egy jellemzés szerint „hajlamos kissé a baloldali elhajlásra". Később a Hazafias Népfront (HN) Csongrád m.-i elnöke, majd előbb a DEFOSZ-nak (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége), utóbb a MEDOSZ-nak (Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Országos Szövetsége) vezetőségi tagja lett, egy ideig elnöke, majd főtitkára. PIL 274.f. 5. csop. 8. o.e., 274.

f. 16.csop. 87.Ö. e., 274.f. 25-csop. 18. o.e. Magyar Országos Levéltár (MOL) 276.f. 106. csop. 82.ö.e., 288.f. 7.csop. 731.ö.e. 8 Szőke Mátyás (1915) a háború után különböző MKP funkciókba került, majd pártiskolák elvégzése után az MKP, később az MDP szentesi városi bizottság titkára. PIL 283.f. 16. csop. 284.ö.e., MOL 276.L 53.csop. 302.ö.e. 9 Bozó Sándor (Mindszent 1925) különböző alacsonyabb pártbeli tisztségek után lett az MDP Csongrád m.-i bizottság PTO (Párt- és Tömegszervezetek Osztálya) vezetője. Később a Csongrád m.-i tanács végrehajtó bizottság (VB) titkára. 1956-ban, a forradalom alatt elbocsájtották állásából. A forradalom leverése után a Csongrád m.-i karhatalom tagja. MOL 276.f. 88.csop. 991. ö. e., 288.f. 7.csop. 553.ö.e. 10 ÁSZTL V-93039. 11 MOL 276.f. 53.CSOP. 64.ö.e. 12 Uo.