A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig

1939-ben egy 15 évvel korábban a baptistákhoz csatlakozott pár (a férj 73, a felség 53 éves) tért vissza a római katolikus egyházba. Hogy 1924-ben miért csatlakoztak ehhez a hithez, nem tudjuk. Másfél évtizeddel későbbi visszatérésük része volt házasságuk törvényesítése is. A szentségi házasságuk megkötéséhez szükséges hirdetések alól a püspök fölmentette a már idősebb és nagy korkülönbséget mutató társakat.

84 (ÍV. függelék 13.) Egy másik esetben 50-60 év közötti felek közül a férj római katolikus, felesége evangéükus volt. Polgárilag házasságra léptek, ugyanakkor házasságukat a mezőhegyesi evangélikus lelkész előtt is megkötötték. 1952-ben a lassan 20 éves együttélést rendezni akarták, melyből két gyermekük született. A házasság érdekessége, hogy gyermekeiket „katolikus vallásban nevelték." Most az evangélikus feleség is vissza akart térni az egyházba. 0 az ehhez szükséges oktatásban már részesült, az előírt két alkalommal kijelentkezett az evangélikus egyházból az illetékes lelkész előtt. A hat éves fiuk követi anyját a vallásváltozatásban, s ugyanezt szándékozza tenni az ekkor 17 éves leányuk is. A feleknek határozott szándéka a házasságuk rendezése. Ezt azonban szeretnék föltűnés nélkül tenni, ezért kérik a házassági hirdetések mellőzését. A dokumentumokban ugyan nem említik, de indokaik között szerepelhetett az 1950-es évek társadalmi viszonyai, melyek már önmagukban is indokolták a házasságkötés csöndes voltát.

85 II. FÖLMENTÉSEK KÉRÉSE JOGI OKOK MIATT A fölmentések kérésének másik csoportját alkotják azok a kérelmek, melyeket különböző egyházjogi előírások vagy a szentségi házasságot nagyon is érintő állami törvényi rendelkezések miatt adtak be. Itt már nem játszik szerepet a megszólalásoktól való félelem, ezért nem is általánosak a mind a három hirdetés elhagyását kérő beadványok, jócskán előfordult, amikor csak a II. és III. vagy csak a III. hirdetés alól kértek mentességet. A polgári anyakönyvezés A polgári anyakönyvezés bevezetése megszüntette az egyházi házasság állami jogi hatásait, ezzel nagymértékben hozzájárult az egyházi házasságkötés társadalmi jelentőségének, „presztízsének" csökkenéséhez, a csökkenés folyamatának elindításához. Magyarországon 1894. október l-jétől ugyanis az állami törvények betartása mellett csak állami anyakönyvezető előtt lehetett érvényes házasságot kötni, amihez már nem volt szükség semmiféle egyházi jóváhagyásra. Mivel az állami törvények lényegesen különböztek a római katolikus egyház törvényeitől, az anyakönywezetŐk olyan feleket is összeadhattak, akik egyházi értelemben arra nem voltak jogosultak. Megszaporodott azoknak a száma is, akik egyházi házasságot is köthettek volna, de valamilyen oknál fogva, talán nem kapcsolódtak 84 Ek.rV/A.ll.c 85 Ek.I.1952.28.a-b