A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig
Törvénytelen együttélés, vadfiázasság A pusztán polgári kötésben élők együttélése nem volt elfogadható egyházjogi szempontból. E mellett még több, nemcsak egyházi, hanem polgári jogi aktus nélküli együttélésről, un. vadházasságról is tudunk. Az esetek közös sajátsága, hogy a felek kapcsolata egyházi szempontból törvénytelen. Kapcsolatuk többnyire már hosszabb ideje, nem egyszer 20-30 éve tartott, most azonban idős korukra törvényesíteni akarták egyházilag viszonyukat. A falusi szóbeszédtől tartva, „a közfeltűnés elkerülése végett" általában kérték a hirdetések mellőzését. (IV. függelék 12.) 1929-ben például egy 20 éve polgári házasságban élő, szegény, napszámos pár „lelkiismeretük megnyugtatása végett szeretnék házasságukat az egyház törvényei szerint rendezni, de korukra való tekintettel alázatosan kérik Főtisztelendő Püspöki Hatóságot, kegyeskedjék nekik a háromszori kihirdetés alól fölmentést adni. ,j6 ° 1935-ben hasonló körülmények között egy 26 éves polgári házasságot kívántak az egyház törvényei szerint rendezni. 61 Olyan esetekkel is találkozhatunk, amikor polgári házasságkötés nélkül éltek együtt a felek. 1937-ben egy 6 éves vadházasságot, ahol ráadásul a nő volt az idősebb (a férfi 25 éves, a nő 30) kívántak rendezni, a polgári házasságkötés után egyházilag is megerősíteni, s „ezen körülmenyek miatt kérik a hirdetések elengedését. A rendezés okaként előfordult, hogy valamelyik fél, esetleg mindkettő szentségekhez szeretett volna járulni. Egy házaspár férfi tagja (32 éves) 1935-ben bérmálásra jelentkezett. Ehhez, mivel 34 éves feleségével csak polgári kötésben éltek, rendezni kellett a kapcsolatukat. A plébános nem kívánta elmulasztani a kedvező lehetőséget, s minthogy házassági akadály nem állt fönn közöttük, hirdetések nélkül összeadta őket. 1933-ban egy 68 éves férfi és egy 65 éves nő dönt a hirde tések mellőzésével az egyházi házasság mellett. A „nő csak azért kívánja a házasság megkötését, hogy szentségekhez járulhasson. ^ 64 A házasságrendezésre akkor is lehetőség nyílt, ha az egyházilag nem szabad fél időközben szabaddá vált, azaz korábbi házastársa meghalt, így „özvegységre" jutván jelentkezhettek házasságkötésre a plébánián. Általában ilyenkor is kérték a hirdetések mellőzését. 65 A törvénytelen együttélések rendezésének sajátos oka, hogy a szülők egyházi szempontból is törvényesíteni kívánták gyermekeiket. Itt már találunk fiatalabb pásokat is. 1933-ban ezt olvashatjuk: „Időközben a menyasszonynak gyermeke szü60 Ek.I.1929.24. 61 „Nevezettek már évek óla élnek polgári házasságban (1919. I. 17) és most az egyliáz törvényei szerint akarják rendezni ügyüket." Ek.l.1935.18. 62 Ek.I.1937.4. 63 Ek.1.1935.28. 64 Ek.1.1933.35. 65 Egy 34 éves férfi és egy 37 éves nő kérték a hirdetések alól felmentést. „ 10 év óta élnek polgári házasságban és most [a nő] özvegységre jutván... egyházi házasságkötésre jelentkeztek. " Ek.1.1945.28. A kiszombori plébánia, ha szükség volt rá, természetesen segített a más plébániákra költözött egykori híveiknek házasságrendezéseiben. így írt például 191 l-ben érdeklődő levelet a kübekházi plébános Kiszomborra, melyben kereszÜevelet kér egy kb. 1867-ben született odavalósi nőről házasságkötés végett, aki „vadházasságban él, és már talán 7gyermeke van." Ek.I.1911.26.
