A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig

testvérkéje" maradt, kikről ő gondoskodik, és nagyon kívánatos volna, „hogy egy... asszony kerüljön a házhoz. "^

9 1927 áprilisában egy 41 éves özvegyember kívánt mielőbb megházasodni, mert a felesége elhunyt februárban, és így ő teljesen magára maradt. „Mint földműves embernek szüksége van gondozóra, a háromszori hirdetés megvárása anyagi gondokat okozna neki. ^

40 1928-ban egy másik özvegy férfi, mivel nincs, „ki háztartását vezetné", kéri a sürgős házasságkötést. Itt a hirdetések mellőzését indokolta még a hajadon idős kora és kisebb testi hibája (púpos), ami a „falusi nép közt mindjárt sok szóbeszédre ad alkalmat. "^

1 1922-ben szintén egy tanyán, nagyon szerény körülmények között élő rokkant férfi kérte a gyors házasságkötést, mert nem tudta egyedül nevelni tovább két gyermekét.

42 1932 májusában egy 46 éves vasúti munkás „váratlanul bejelentette" hogy házasságot kíván kötni. A hirdetések alóli fölmentést javasolta a plébános, mert a férfi „özvegyen maradt két kis gyermekkel s azok részére sürgősen kell egy gondviselő anya."

4

^ 1933-ban egy 32 éves nőtlen férfi kéri a gyors egyházi kötést, mert édesanyja meghalt, és „nincs aki háztartását vezesse. 1938-ban szintén a hirdetések mellőzésével szeretne egy 56 éves özvegy férfi új feleséget maga mellé, mert ugyan még „gyászban van, de a nagy

1 munkaidő miatt sürgős a házasságkötés. 1946-ban arról értesülünk, hogy egy 30 éves özvegy férfi „5 éves kis leánykájának is gondviselőre van szüksége.'^ Ugyancsak 1946-ban egy másik özvegy földműves férfi számára is sürgős volt házasságkötés az aratási munkák miatt, ahogy a plébános írta: „most a nagy nyári munkában nem nélkülözheti [tudniillik az özveggyé lett férj] a segítőtársat, azon kívül 5 éves kis leánykájának is gondviselőre van szüksége. 1950-ben egy házasságkötés pedig azért nem tűrt halasztást, mert a „vőlegény szülei betegek és segítségre van szükség.

140 Egy ritkább esetről értesülünk 1949-ből. Az özvegyen maradt férj felesége halála után nem nősült újra, lánya gondoskodott róla. A lány azonban férjhez ment, el is költözött a faluból, így a 62 éves apa teljesen magára maradt. Sürgősen segítségre volt szüksége. Kéri a plébános a II. és III. hirdetés elengedését, mert „fennforog az a veszély, hogy [csak] úgy állnak össze. "^ Olykor olyan eset is előállt, amikor az özvegyen maradt nőnek volt szüksége a mezei munkában sürgősen dolgos férfikézre. Nők esetébe a gyors kötést indoklásai között visszatérő gondolat az is, hogy ne maradjon egyedül. 1931-ben egy 23 és 19 éves pár azért a kérte a II. és III. hirdetés elhagyását, mert a „menyasszony házában nem lévén férfi, a most induló mezei munka idejére már az uj férj vezetné a 39 Ek.1.1901.2. 40 Ek.1.1927. 17.b 41 Ek.I.1922.22. 42 Ek.I.1922.16. 43 Ugyanakkor a plébános javasolta a taxa elengedését, mert a férfi annyira szegény, hogy még a márciusban elhunyt feleségének temetési stóláját sem tudta kifizetni. Ek.L1932. 44 Ek.I.1933.15.a 45 Ek.1.1938.27. 46 Ek.I.1946.28.b 47 Az engedély a sürgősséget kiemeli: „A sürgősségre való tekintettel a kért felmentést megadom azzal, hogy az utólagos jelentés a Ft. Főhatósághoz azonnal megteendő." Ek.I.1946,28.b 48 Ek.I.1950.13.a 49 Ek.I.1949.60.b