A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig
bonatermelés mellett igen jelentős a községben a hagyma, a cukorrépa, a burgonya, a kender és a zöldségfélék termesztése, és a továbbfejlődéshez elengedhetetlen lenne ez az új iskolatípus. 198 À község szándéka ennek ellenére — nyilván az állami források elapadása miatt — ekkor nem valósulhatott meg, de hogy komolyan vették befogadó nyilatkozatukat a minisztériumban, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1941-ben, amikor megteremtődtek a föltételei az új intézmény megalapításának, Zombornak ajánlották föl annak elhelyezési lehetőségét. A község a Rónay Ernő-féle kúria kertjéből az Óbébai és Ernő (ma Ady Endre) u. által határolt részét, továbbá — az új épület átadásáig — az Óbébai u. 2. sz. alatti Borzeczky Ella-féle (volt Rónay Ernő-) kúriát, annak haszonélvezete megváltásának révén, biztosította az oktatás céljaira. 199 Az iskolát Lébényi Sándor irányította, két évfolyamon mintegy 80-90 tanuló vett részt a képzésben, ahol a tanítás nov. l-jétől márc. 15-ig tartott. 200 A Földművelésügyi Minisztérium itt egy nagyobb beruházásba kezdett, 201 300 ezer pengős költségvetéssel egy nagy tanintézetet kívántak létrehozni (ehhez a község 15 ezer pengőt biztosított 202 ), amely nem csak a zombori, hanem a tágabb környék gazdászati képzésének is bázisa lehetett volna. A tervek szerint a mezőgazdasági iskola mellett gazdasági szaktanácsadó állomás céljait is szolgálta volna az épület. A kivitelezést azonban egyrészt a háborús helyzet, másrészt az 1942-es belvíz utáni helyreállítások miatt föllépő építőanyag-hiány lelassította, emiatt az új épület nem is készült el a tervezett 1944 tavaszi határidőre, használatba vételére ezért csak ezt követően kerülhetett sor. 203 1943. szeptemberében Petreczky Zoltán lemondott igazgatói megbízatásáról, helyébe Babiczky Árpád, mint megbízott vezető lépett, ám katonai szolgálata miatt helyettesítését előbb Petreczky, majd Benkes János igazgatóhelyettes látta el 204 Az 1943/44-es tanév (a belterületi iskolákba 328, míg a sándormajori iskolába 6 tanuló iratkozott be) 205 már 1944. ápr. 15-én befejeződött, de nemcsak emiatt nem lehetett teljes értékűnek tekinteni. A nevelőtestület férfi tagjai: Babiczky Árpád mb. ig. tanítót, Benkes Jánost, Majoros Istvánt és Marosvári Mihályt ismét katonai szolgálatra hívták be. A katonai szolgálatot nem teljesítő nevelőket 1944. 198 MVL V. 261-5. 103/1926. 199 A terület nagysága 1 hold és 800 négyszögölt tett ki. MVL V. 261-9. 66/a/1941., 66/b/1941., 96/1941., 57/1942. Borzeczky Ella ekkor már Budapesten lakott, a község így az üresen álló épület haszonélvezetét vette át. A megállapodás szerint a község élethossziglan évi 68 q búzának 30 pengővel számított értékét fizette, oly módon, hogy a búzaár 30 pengőnél kevesebb nem lehet. Ha magasabb az árfolyam, akkor a magasabb árat kell fizetni számára. Borzeczky Ella tulajdonában maradt továbbá a két szobából álló önálló lakóház is. MVL V. 261-9. 66/b/l941. 200 Hist. Dom. 73. 201 Ez az iskolatípus nem a VKM, hanem a Földművelésügyi minisztérium fönnhatósága alá tartozott. SOMOGYI 1942, 62. 202 MVL V. 261-9. 68/1941. 203 MVL V. 261-9. 53/1943., 261-10. 48/1946. 204 MVL VIII. 131. 377-6/1943., 377-8/1943., RÁCZ 2005, 145. 205 MVL VIII. 131. 377-6/1943.