A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

építés támogatását megelőzően a tanítói állás biztosítását kérték a VKM-től, a község viszont magára vállalta az iskola fönntartásának költségeit.

181 A VKM csak egy évre rá, 1938. okt. 12-én válaszolt a fölterjesztésre, ebben ugyan elutasították az iskola fölépítését, de a helyettes tanító alkalmazásától nem zárkóztak el. Ez új határozat megalkotására késztette a zombori testületet. Egyrészt magukra vállalták a tanterem kialakítását, ugyanakkor ezt nem a Temesvári-féle lakás helyiségében tették, mivel az csak jelentősebb átalakítással lett volna alkalmassá tehető iskola céljaira, hanem a Purgly-telepi gazdasági egyesület helyiségében, az egyesület ugyanis nagytermét ingyenesen az iskola rendelkezésére bocsátotta.

182 A község és az egyesület között a haszonbérleti szerződés 1938. okt. 27-én megköttetett, 1939. jan. 17-én pedig Benkes János személyében munkába állt a község első külterületi tanítója. Az oktatás jan. 26-án indult meg, ekkor 17 tanuló jelentkezett az órákra, 1940 őszén pedig már 19-en voltak.

1 A tanítás a nagy lelkesedés ellenére nem tartott sokáig. 1942 áprilisában olyan magas volt a talajvíz a faluban, hogy számos ház összeomlott vagy megsérült. Ezek közé tartozott a sándormajori iskola is, a víz hatására ugyanis az épület egyik fala leomlott. A gyerekeknek ettől kezdve ismét a központi iskolába kellett járniuk mivel tanítás ott a következő tanévben sem volt.

184 A Purgly-telepi (sándormajori) iskola átadását követően nem sokkal kezdetét vette az újabb világháború. Ennek közvetlen hatása az első időben csak a tanítók katonai szolgálatra rendeléséből érződött (az 1939/40-es tanévben Majoros István rövid megszakítással egész évben, Petreczky Zoltán pedig, aki 1940. júl. l-jén átvette a nyugállományba vonuló Schwarcz Rezsőtől az igazgatói tisztet, több hónapon keresztül katonáskodott, a sándormajori iskolához 1941. áprilisában kinevezett Marosvári Mihály meg sem jelent álláshelyén, azonnal katonai szolgálatra vezényelték).

185 Emiatt elég nagy volt a nevelők vándorlása is. Hamarosan megjelentek a tanórán kívül ehátandó feladatok között a légvédelmi kiképzéssel és vöröskeresztes alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tennivalók is. Az 1940. szept. Tjével induló tanév legfontosabb változása az iskola nyolcosztályossá fejlesztése volt. E lépés egy tízéves országos közoktatás-fejlesztési koncepció végrehajtásába illeszkedett. Még 1928-ban elindult az a folyamat, melynek célja, hogy a meglévő hatosztályos népiskolai képzést egy további kétéves továbbképző iskolai képzéssel egészítsék ki. Az 1938/39-es tanévben az ország 8103 elemi iskolája közül 914 ennek megfelelően működött, a jogszabály ugyanis 1940-ig lehetőséget biztosított az átszervezésre, 1940. szept. l-jével azonban mindenütt kötelezővé tette azt. Az új iskolatípus bevezetését az 1940. évi XX. tv. mondta ki. Eszerint a tankötelezettség 6 éves korban kezdődött, és 9 éven át tartott. Nyolc tanéven át mindennapos oktatást írt elő, ebből két tanéven át mindennapi mezőgazdasági (vagy ipari) népiskolai oktatást nyújtott, míg a ki181 RÁCZ 2005, 128-129. 182 Uo. 130-133. 183 Uo. 133., CSML VI. 503. 122/1941. 184 RÁCZ 2005, 142. és 143. 185 Uo. 134., 135. és 138. 186 Uo. 136. 187 MÉSZÁROS et alii. 2001, 378-379.