A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BALÁZS György: Érvek és ellenérvek a Duna-Tisza csatorna megépítése körül

gazdasági fellendítése, feltámasztása,

8 — a megoldás most már az illetékesek belátásán múlott. Végezetül tekintsük át a csatorna megépítésének akadályait. A Duna-Tisza csatorna terv megvalósításának éles ellenzője a MÁV volt. A nagy versenytárs, a vasút mindenkor keményen szembefordult nem csak a csatorna tervével, hanem általában a vízi szállítás fejlesztés gondolatával, azt állítva, hogy a vízi szállítások emelkedése igen nagy károkat okoz a vasútnak, megakasztja a fejlődésében. Vízi szállításra nincs semmi szükség, mert a vasút az áruforgalmat mindenkor tökéletesen le tudja bonyolítani. A vasút tehát üzleti érdekből ellenezte a csatorna kivitelezésének tervét, és dr. Csergő Károly véleménye szerint ez volt a legerősebb akadály abban, hogy a csatorna gondolata sohasem tudott eljutni a megvalósulásig. A vasút befolyásának tulajdonítható, hogy az állam az eltelt hosszú évtizedeken át — hangoztatta Csergő dr. — inkább a vasúti politikának kedvezett és a vízi szállításokat elhanyagolta. Az ellenzők akadálynak hozták fel a csatorna gondolatával szemben, hogy az építésre nincsen pénz, ez csak ürügy volt a csatorna elodázására, különösen ürügy volt a 19. század második felében az akkori nagy gazdasági fellendülés idején, és a 20. század első évtizedeiben, amikor könnyen lehetett volna a szükséges hitelt előteremteni. További kifogásként említették, hogy a csatorna nem lenne kifizető, ez is ürügy volt a terv elejtésére. Hiszen elsősorban a csatorna is egy közgazdasági befektetés, éppúgy, mint az utak, a hidak stb. megépítésére elköltött pénz — jegyezték meg a vízi szállítás hívei —, és előre nem lehet tudni, hogyan térül meg. A csatornán is várható volt az átmenő forgalom utáni jövedelem. A tulajdonképpeni oka a kivitelezés akadályozásának a nagy versenytárs, a MÁV ellenállása volt.

9 A MÁV véleményével ellentétben dr. Elek István a szolnoki torkolat megvalósításának kiemelkedő pártfogója; „A magyar vízügyi problémák" 1931-ben kiadott munkájában olvasható: „Nem szabad... elfeledni, hogy a hajózó csatorna már önmagában is bizonyos mértékben a többtermelést is szolgálja, továbbá, hogy olyan vidéket kapcsol a forgalomba, amelyet a vasút nem is érint közvetlenül..." A csatorna létrehozásáról pedig Elek dr. optimistán nyilatkozott, amikor azt írja, a Kormányzó úr őfőméltósága egy beszédében említette: „Majd elvégzi a ceruza, a papír és a logarléc,"

10 — a kormányzó ezen kijelentése reményt csepegtetett belé, de bizakodása a tervezés stádiumán nem jutott túl. 8 Duna-Tisza csatorna Tanulmány ... 56-58. p. 9 A Duna-Tisza csatorna. Dr. Csergő Károly előadása ... 7-9. p. 10 ELEK István: A magyar vízügyi problémák egyes részletei. Válasz dr. Csergő Károlynak és társainak, Szolnok, 1931.