A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

nősen az április 26-án megjelent „Szakítani kell a tétlenséggel" és a május 14-én megjelent „Lendület a magyar szervezkedésben" című cikkek. Kós Károly és társai azonban a passzivitás híveit, — az erdélyi történelmi arisztokráciát és az úri középosztály tagjait — még most sem tudták a politikai szervezkedés szükségességéről meggyőzni. Ezért már a tavasszal elhatározták, hogy hozzálátnak a röpiratukban foglaltak gyakorlati megvalósításához. Erről a munkáról Kós a következőket írta Remenyik Sándornak: „mi kevesen, néhányan megmarkoltuk a dolgot: belülről, alulról felépíteni — Erdélyt." E leveléből tudjuk, hogy gyalog bejárta az egész Kalotaszeget, „hosszában Magyarókerekétől Gyaluig és Szucságtól egészen Hunyadig és keresztbe Középlaktól Gyerőmonostorig." Tehát ő és barátai több hónapi szervezőmunkával készítették elő az Erdélyi Néppárt megalakítását.

32 Erről a Keleti Újság így írt: tavasszal Kalotaszegen „egy két bús magyar összehajolt, mert úgy érezték,(...) hogy megint róluk folyik a vita és megint nélkülük." Elhatározták, hogy „Kalotaszeg hatvan községének hatvanezer magyarja, (...) a maga részéről elérkezettnek látja az időt, (...) hogy megalakítja az Erdélyi Néppártot, csatlakozva a Magyar Szövetséghez." E bejelentéseket persze csak a Keleti Újság 1921. május 31-i számának az „Egy lépés előbbre, "című. vezércikke közölte. Lényegében kész helyzet elé állítva a MNSZ kolozsvári előkészítő bizottságának passzivitással egyetértő tagjait. Megírták azt is, hogy e szervezkedés nagyon nehéz volt, mert a vidéken „nem állnak rendelkezésre agyagi alapok, nincsenek orgánumok", amelyekkel terveiket a köztudatba bevigyék. Az új és országos pártnak, — mint írták — már elkészült a programtervezete is, amely a párt „cselekvési fundamentuma lesz. Ebben a cikkben azt is bejelentették, hogy az új párt létrehozására június 5-én vasárnap Bánffyhunyadon kerül majd sor. E párt egyik erénye, — írták — hogy a „létalapját nem a konjunktúra, de a közért becsületesen és önzetlenül tenni kívánó férfiakarat adja. A másik pedig az, hogy „van maga elé kitűzött, sem jobbra, sem balra nem kacsingató erdélyi programja." Az Erdélyi Néppárt megalakítását beharangozó Keleti Újság vezércikke az elkészült programból kiemelte a vajúdó földkérdésről alkotott véleményét. Az új párt azt kívánja, — írták — hogy állapítsanak meg „egy földbirtok minimum mellett egy földbirtok maximumot is, amely határon belül senki a magánvagyon birtoklásában megháborítható ne legyen és azokat, akiknek a minimum sincs meg, a maximumot meghaladó birtokok többletéből kell kielégíteni." Ezt a programpontot elsősorban a földnélküli és szegényparasztok érdekében fogalmazták. Ugyanakkor a birtokmaximum megállapítása a magyar nagybirtokosok érdekeit is védte, mert lehetetlenné tette volna az az alatti birtokelkobzásokat. A Keleti Újság azt is megírta, hogy az új párt „nem kizárólagos magyar párt." Mert olyan a programja, amelyet „maga elé tűzhet bármilyen fajú-, felekezetű erdélyi nép." Kiemelték, hogy a program az „okos demokratizálódás elvén épül fel, a legszentebb egyéni és kollektív szabadságjogok alapján." A Keleti Újság május 31-i számának „Kalotaszeg megmozdult" című belső cikkéből azt is megtudjuk, hogy a szervezkedés előkészítői június 5-én, vasárnapra 32 Kós Károly levelezése. Szerk és a bevezetőt írta SAS Péter. Modus Kiadó. Bp. 2003, 16. 33 Keleti Újság, 1921. V. 31.