A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

dominiumok szenvednek, megcsonkítatnak a 200-500 holdas középbirtokok, de nem kímélteinek még az 50, sőt 30 holdas kisbirtokok sem." Ezután báró P.Horváth Lajos alelnök olyan határozati javaslatot terjesztett be, amelyben követelték, egyrészt, hogy a földreform „törvényhozási úton az egész országra nézve egységesen" szabályozzák, másrészt, hogy a „csupán Erdélyre vonatkozó rendelettörvényt, a törvényi döntés előtt ne alkalmazzák, mert az tendenciózus és igazságtalan, és így sok visszaélésre ad lehetőséget." Fritz Konnerth szász országgyűlési képviselő e visszaéléseket elismerve kijelentette: az „agrárreform kérdése olyan platform, melyen a szászok és magyarok érdekei találkoznak." Ez lehetőséget kínált az ez elleni közös fellépésre. Az Erdélyi Gazda november 15-i száma már arról is tudósított, hogy az Arad megyei Gazdasági Egylet értekezletén is tiltakoztak a megyei agrár-bizottság működése ellen. De azt is megírta, hogy a Maros-Torda vármegyei gazdakörök a marosvásárhelyi gazdakörrel karöltve szervező értekezletet hívott egybe a város színházi termébe, amelyhez hatósági engedélyt is kapott. Az Erdélyi Gazda december 1-i száma pedig már azt is megírta, hogy a Marostordai Földmíves Szövetség követésre méltó példát mutatott az erdélyi és a kapcsolt részek vármegyéinek kisgazdái számára, mert megszervezték a meglévő gazdaköröket, új életre keltették a szunnyadókat és külön hivatalos lapot is ad ki a szövetség. Ennek címe az Erdélyi Barázda lett. E hetilap felelős szerkesztője: Gáspár József ny. földműves iskolai igazgató lett, aki az Erdélyi Gazdának is munkatársa volt. Hangoztatták, hogy az Erdélyi Barázda „kizárólag a kisgazda érde1 9 keket szolgálja." Ez is bizonyítja, hogy e mezőségi szervezkedés az 1918 december 3-án alakult Országos Földmívespárt hetilapjának A Barázda címét vette kölcsön. E mozgalom kezdeményezői és vezetői is ugyanazok voltak, mint 1918 őszén: dr. Arkossy Jenő és Kacsó Lajos református lelkész. Ezzel egy időben, tehát november közepén az erdélyi református lelkészek Marosvásárhelyen kongresszust tartottak a közös érdekeik védelmében való szervezkedés érdekében. Itt elnöknek dr. Kecskeméthy Istvánt választották. (Aki mit látni fogjuk az Erdélyi Néppártból alakult Magyar Néppárt elnöke lesz!) Az itt létrehozott lelkészi egyesület alapszabályát Bíró András terjesztette elő. Dr. Arkossy Lajos pedig az elnöki bizottság javaslatát fogalmazta meg. Utána Kacsó Lajos javasolta határozatban kimondani, hogy a „lelkészek tartoznak községeikben a nép társadalmi, kulturális és gazdasági téren való szervezését kezükbe venni.." Ezt egyhangúan elfogadták! A református papság ezen állásfoglalást az Erdélyi Gazda így kommentálta: a gazdasági szervezkedés egységes eljárásának megállapítása után ők is elsősorban a lelkészekhez fordulnak majd támogatásért, „akik mindenkor apostolai voltak a magyar kisgazdák szervezkedése ügyének, vajha a többi felekezeti lelkészek is hasonló álláspontra" jutnának. Ezzel megjelentek a paraszti érdekek képviselői is!. Ez azonban a szervezkedésnek ebben a kezdeti fázisában még nem zavarta az EGE földbirtokos vezetőit. Az Erdélyi Gazda még ezt írta: kívánatos volna, hogy minden vármegyében ehhez hasonlóan szervezzék újjá a helyi gazdaköröket és az azokat összefogó megyei 11 Uo. 12 Uo.: 1920. december 1.