A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

gazdasági- érdekképviseleti szervezkedése 1920 nyarától kezdődött, amelyet az Erdélyi Gazdasági Egylet kezdeményezett és koordinált.

4 ELŐZMÉNYEK A Parasztpártok és impériumváltás című tanulmányomban már lényegében részletesen leírtam, hogy az Országos Kisgazdapártnak az 1918. október 13-i országos értekezletén 17 vármegye képviselői voltak jelen. Erdélyből Maros-Torda-, Ternes-, és Bihar vármegyékből voltak küldöttek, köztük Radits István szászrégeni küldött is. A Kisgazdapárt december 19-i újabb országos értekezletén már 22 megyéből vettek részt küldöttek. Erdélyből és Bánátból már csak Szatmár, Bihar, Temes és Csanád vármegyék képviselői voltak jelen. Maros-Torda vármegyéből — a román megszállás miatt — már nem tudtak elmenni. A Kisgazdapárt vezetősége ellenezte a történelmi Magyarország feldarabolását és a területi integritás alapján állt. Ugyanakkor „testvéri szeretettel" közös gazdasági és társadalmi érdekeik alapján „egy táborba", a Kisgazdapártba kívánta tömöríteni magyar és a nemzetiségi parasztságot. Ez azonban 1918 decemberétől már a megszállt területeken nem vagy alig volt lehetséges. A Magyar Gazdaszövetség a korábbi erdélyi gazdaköri és szövetkezeti mozgalom szervezeti kereteire támaszkodva

5 1918. szeptember 29-én a „mezőmadarasi csoportszervező gyűlésen az egész Mezőségben" megkezdte politikai szervezkedését. A gyűlés Fodor Albert földbirtokost választotta a csoport elnökévé, a tisztikar tagjává Orbán Károly földbirtokost, titkárává Kacsó Lajos református lelkészt, jegyzőjévé Fekete Domonkos körjegyzőt. A bizottság tagjai lettek. Balázs Mihály, Kibédi Sándor, Fazekas Pál, Cirják András,.Borbély Mihály, Barta Gergely, Nagy Dénes, Kovács János, Jakab István, Márton Szabó József, Vajda István, Nemes Mihály, Jakab Ferenc, Balázs Gergely, Vajda Mihály, és Fazekas József gazdák. (E nevek felsorolásával a további helytörténeti kutatásokat kívánom segíteni!) A polgári demokratikus forradalom győzelme után a Magyar Gazdaszövetség november 14-én megalakította az Országos Földmíves Tanácsot és azt ajánlotta községi csoportjainak, hogy ők is hozzál létre a helyi földmívelő tanácsaikat. Ennek megfelelően november közepén már Erdélyben is megkezdődött a helyi földmívelő tanácsok szervezése. Eddigi kutatásaink szerint december végéig Erdélyben mintegy 100-110 helyi földmíves tanács alakult meg a volt gazdakörökre és a Hangya értékesítési és fogyasztási szövetkezetekre támaszkodva. Ebből mintegy 40 földmíves tanács Székelyföldön jött létre. De, Kolozs vármegyében is 8 községben: Dedrádszéplakon, Kőrösfőn, Jákótelkén, Visán, Magyarbikaion, Bogártelken, Kidén és Válaszúton alakult meg a földmíves tanács. E munka nehézségét mutatja, hogy december elején Kacsó Lajos Mezőmadarasról a „szervezett 4 SlPOS József: Parasztpártok és impériumváltás. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok. Studia Historica 8. Szeged, 2005, 297-304. 5 BALÁZSI Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát... Szövetkezeti mozgalom a Kis-és NagyHomoród menetén. Székelyudvarhaly, 1995.