A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

KECSKEMÉT 19. SZÁZADI SAJTÓTÖRTÉNETÉHEZ A Kecskeméti Lapok indulásáról MIKLÓS PÉTER Az idén száznegyven éve indult Kecskeméti Lapok első száma 1868. október 3-án jelent meg, a fejlécen szereplő alcím szerint az újság ismeretterjesztő hetilap volt.

1 Az új sajtótermék szerkesztősége és kiadóhivatala Kecskeméten az első tized 104. szám alatt volt, „hová a kéziratok és előfizetési pénzek küldendők". A lap fejlécén még az is szerepelt, hogy „hirdetmények elfogadtatnak Milhoffer János »Szentharomsaghoz« címzett gyógyszertárában". A lapot Kecskemét első nyomdájában, Szilády Károlynál állították elő. Előfizetési díja negyedévre egy forint ötven krajcár, félévre három forint, egy évre hat forint volt. A kecskeméti újság első felelős szerkesztője és kiadója az egyébként jogász végzettségű, kalandos életű világutazó Madarassy László volt, a lapkészítésben azonban főmunkatársként Hornyik János, a város jegyzője is részt vett. Madarassy László (1840-1895) jogász, író, utazó. A pesti piarista gimnázium elvégzése után Kecskeméten tanult jogot. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett, 1864-től a kecskeméti jogakadémián tanított. 1871 és 1881 között a városi törvényszék ügyésze. 1881-1882-ben Amerikában utazgatott, ahol többek között pincérként, favágóként, kocsisként dolgozott. Publikált útirajzai a közönségsiker mellett jelentős jövedelmet is biztosítottak számára. 1889-től Kispest jegyzője volt. (1868. október 3. és 1869. április 24. között a Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője, majd 1871 januárjától decemberéig társszerkesztője volt.) Hornyik János (1812-1885) városi főjegyző, történetíró, akadémikus. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál végezte, majd a pesti egyetem bölcsészkarán tanult. 1834-től Kecskemét város szolgálatában állt. 1836 és 1843 közt írnok. 1843-tól 1847-ig, majd 1855-tól 1861-ig levéltárnok. 1848-ban, 1861-ben, majd 1862 és 1883 között főjegyző. 1851-től 1854-ig a kecskeméti császári királyi társasbíróság ülnöke. 1860 és 1866 közt jelent meg négykötetes monumentális munkája Kecskemét történetéről, később Pusztaszer históriáját is földolgozta. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Történeti tárgyú tanulmányait szakfolyóiratok közölték. (1868 októberétől 1869 áprilisáig a Kecskeméti Lapok főmunkatársa, 1869 áprilisa és októbere között társszerkesztője, 1869 októbere és 1872 áprilisa közt felelős szerkesztője, majd 1879 januárjától decemberéig főmunkatársa, majd 1878 januárjától 1879 decemberéig ismét főmunkatársa.) A Kecskeméti Lapok ideológiai és várospolitikai irányvonalát, valamint alapvető célkitűzéseit Hornyik János az első számokban megjelent cikkeiben olvashatjuk. „Igen sok szükséges tanulmány van a közéletben, mely akár az oskolai 1 Kecskeméti Lapok (a továbbiakban: KL), 1868. október 3.