A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Fejérváry és Kárász család nemes cselekedetei

zium, majd 1954-től Arany János nevét viselő Általános Iskola működött benne. Azonban 1958-ban a Kommunista Szövetség helyi képviselői a mai Október 10-re változtatták a nevét. 1944-ben ezen a dátumon történt a helyi impériumváltás, midőn akkor az őslakosok a bevonuló partizánokat megszállóknak tekintették. Kétségtelenül ez az elnevezés máig nyomasztó, és egyoldalúan politikai színezetet takar. Ez annál is inkább fájdalmas és megalázó az őslakosoknak, mivel e dátumnak az egy hónap múltával a magyar őslakosság ellen atrocitások sorozata történt, midőn mintegy 80 horgosi és környékbeli ártatlan magyar embert Virág István (1861-1944) apátrplébánossal együtt kivégeztek Tito pribékjei. 1966-ban a volt árvaház épületét új iskolának „átújították", midőn a régi patináns ajtókat, ablakokat eltávolították a körülötte levő reliefmintákkal együtt, úgymint a kápolna részlegének a gótikus ablakait és mintázatát is. Ekkor eltávolították az épület két befelé nyúló szárnyát is, és csupán az utcára eső épületrésze s annak falmintázata és tetőszerkezete tartja részlegesen az eredeti állapotát. De 1972-ben az udvar részén újabb, modernebb épületeket emeltettek hozzá: egyemeletes tantermeket és tornatermet, amely a funkciójának persze megfelel. E volt árvaház, mely méltósággal uralja a helyét, az állandó alakítgatásuk ellenére talán még műértéknek tekinthető. Tervben is van, hogy Horgos műemlék számba menő valamennyi épületeinek a falaira ismertető emléktáblák kerüljenek, mint más városokban, településeken is így van rendjén. Egy épületen emléktábla elhelyezve, annak a személyigazolványa szerepét töltik be, mely alapján bárki megismerheti annak korát, tervezőjét, funkcióját, stb. Ezt a Magyarkanizsa Községi Történelmi és Kegyeleti Bizottság előtt is felvettettem mint bizottsági tag. Nos, e vándorló gondolatok néha másokat is megérinthetnek. Hát, így került a mai iskola falára is emléktábla, és mivel én a budapesti Országos Levéltárban többször is kutattam Horgos újratelepítőinek, az ott őrzött Kárász család levéltárát, mely a szeghalmi Kárász kastélyból került az Országos Levéltárba. Ezt a második világháborút követően Kárász II. István felesége miklósvári Miklós Jolán (1882-1958) adta a levéltárnak át. E levéltárban megtaláltam és lefénymásoltattam az alapítvány okiratait is. Ugyanitt kutattam a Fejérváry család múltját is, de ez irányban Davenport városával is kapcsolatban voltam. Elsősorban Beiwel Ferenc helytörténésszel, aki Fejérváry Miklós „útját" követve 1956-ban emigrált Amerikába, és szintén Davenportban telepedett le. Továbbá kapcsolatba léptem a chikagoi Newberry Library és a helybeli Davenport Public Library könyvtárakkal. Mezőberényből kapcsolatba léptem Pallagi Mária könyvtáros hölggyel, aki jó ismerője Fejérváry Celesztina Mezőberényen eltöltött egykori életterének. A Fejérváry családról manapság már sok anyag található fenn az interneten is, más-más kutatók tollából, de sajnos adathiányosak, vagy sokszor téves adatokkal vannak telítve. E történelmi családokkal kapcsolatos kútforrásokat felkutatva, és azok által az életútjukat megismerve, igyekeztem ezt itt az eddigiektől átfogóbban, és pontosabban a helyére tenni, amit természetesen továbbkutatva még sok részletével ki lehet egészíteni. Végül is a kutatásaim által a Kárász család levéltárában megtalált okmányban szereplő alapítványnak a neve került a mai horgosi Általános Iskola falára, melyet maga a Horgoson élő legifjabb Kárász Miklós, aki kőfaragóként dolgozik, véste azt gránitkőbe, hogy az hirdesse a Fejérváry és Kárász család nemes lelkű cselekedeteinek ezen egyik megnyüvánulását.