A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Fejérváry és Kárász család nemes cselekedetei

1886. október 17-én áldotta meg a templomot Schiefner Ede prépost, endrődi plébános. A templom és az iskola felszerelése különböző adományokból történt. Fejérváry Miklósné még ezek beszerzéséhez is hozzájárult, például Tirolban készíttetett egy öl magas feszületet és egy Szent József szobrot. Az ő adományából került villámhárító a templomra, stb. Szintén az ő hozzájárulása tette lehetővé 1888-ban a templom szomszédságában lévő ingatlan megvásárlását, és azon új lelkészi lak építését (erre célra 4000 koronát adományozott). A kőoltár meg 1891-ben készült el Grazban, gróf Lamberg Fülöpné és báró Wenckheim Mária költségén. Fejérváryné Kárász Karolina idős korában pedig végrendeleti leg megalapította a Csongrád Megyében levő horgosi árvaházat, melyet még anno az ő édesapja Kárász III. Miklós szeretett volna megtenni. Az akkori járványos betegségek ugyanis sok áldozatot szedtek, és a saját tizennégy gyermeke közül is alig négyen érték meg a felnőtt kort. Mivel iskola ekkor már volt, így Kárász Miklós árvaházat szeretett volna alapítani, de korai halála ebben megakadályozta. így a leánya Karolina ezt számon tartva, a végrendeletében jelentős alapítványt tett „Árva és elhagyott, avagy igen szegény szülőktől származó gyerekeknek a katholika szentegyház törvényei szerint való nevelésére, örök időkre". Mind ennek a megvalósítása azonban már a leányára Celesztinára várt. Fejérváry Miklósnak és Fejérváryné Kárász Karolinának tulajdonképpen három gyermekük született, melyekből kettő nevelkedett fel. Az ifjú Miklós 1846-ban még Budapesten, és Celesztina aki pedig 1847-ben Vácon született. Az ifjú Miklós a davenporti Grisvold Egyetemen tanult, és briliáns tanuló volt. Majd az Unióban Abraham Lincoln katonája lett, és a polgárháború alatt 1863-ban Kentuckyban egy csata alkalmával 17 éves korában elesett. A második gyermek, Celesztina az édesanyjától örökölt vallásos érzületű hölgy volt, és a zene kedvelése folytán a davenporti Szűz Mária katolikus templomba járt orgonázni. Aztán még a szüleitől nemcsak jótékonysági szép erényt örökölte, hanem azt gazdag anyagi támogatásával, valamint szamaritánus szolgálattal, és a jótékonysági szervezetekben végzett jólelkű tevékenységével is növelte. A szeretetszolgálataiban nem engedte, hogy vallási, vagy egyéb előítéletekkel bárki is befolyásolja. 1883-ban már Celesztina indítványozására megalapították a három város vezető zenei klubját is, a Zenésztanulók Klubját, ahol a műsorokat Celesztina mellett egész idényben három úr, D.C. Garett, Robert Smith, és Marcus Curtius Smith szervezték. Celesztina a szüleivel együtt élt a kastélyban, és minden idejüket kitöltötte a jótékonysági szolgálataik körüli tevékenység. Aztán 1890. augusztus 27-én Celesztina elveszítette édesanyját. Édesanyja halálát követően Celesztina 1893-ban Európába utazott, és Belgiumban a királyi udvar festőjétől Gouido Renetől egy Raffaelló festménymásolatot vásárolt ajándékul oltárképnek a davenporti Szűz Mária templom részére, ahol hosszú évekig az orgonán játszott. Celesztina később 1912-ben a davenporti Szűz Mária katolikus templom szentélyében emléktáblát is állíttatott, mely az édesanyja életének nagyságát hirdeti. Aztán 1895. szeptember 23-án édesapját, Miklóst is elvesztette. Fejérváry Miklós, aki szabadgondolkodó volt, akkor már sok éve nem tartott fenn kapcsolatot az egyházával, a Katolikus Egyházzal. De amikor meghalt, a Szűz Mária