A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

Az MSZDP választási programjának fő célja tehát a parlamenti többség megszerzése és az által a szocialista köztársaság megvalósítása volt. Ezért lényegében elutasította a vele koalícióban lévő haladó polgári pártok szövetségét is. A polgári ellenzéki pártokat pedig egyértelműen reakciósnak és eUenforradalminak minősítette. Erre másnap reagáltak ezek a pártok. A Függetlenségi és 48-as Párt, a Keresztényszociaüsta Néppárt, a Magyar Polgári Párt és az Országos Földmívespárt vezetői nyüt levélben tiltakoztak az eUen. Nyilatkozatuk szerint ők a forradalom vívmányai alapján áUnak és a dolgozó polgárság politikai befolyását kívánják a választásokon biztosítani. „A szabadság és a népuralom céljaiban megegyeznek a forradalmi pártokkal."

26 Ezt persze nem igen lehetett komolyan venni, hiszen közismert volt, hogy ezek a pártok túlzásnak tartották a forradalom addigi vívmányait. Az MSZDP választási programjának parlamenti többség megszerzésére vonatkozó célkitűzésével azonban Garami Ernő, a párt ekkor már hátérbe szoruló vezére nem értett egyet. Neki az volt a véleménye, hogy az adott kül- és belpolitikai helyzetben „ha a szociáldemokrata párt a legközelebbi választásoknál többségbe jutna, akkor a helyzete teljesen lehetetlenné válnék, mert hiszen e győzelme következtében a tömegek logikusan követelnék a szociáldemokrata párt valamennyi programpontjának és természetesen végcéljának a megvalósítását is. Vagyis lehetetlent követelnének és csalódván, haraggal fordulnának el a párttól és fordulnának az ígéretekben túüicitálhatatlan bolsevisták felé." 0, elvtársai csodálkozására hirdette: az MSZDP-nek fő törekvése az „eddig megszerzett demokratikus vívmányok" biztosítása és megtartása legyen, és „éppen ebből a szempontból nagy érdeke egy erőteljes, demokratikus, polgári közvélemény megteremtése."

27 E fontos gondolatokat azonban — mint látni fogjuk — Garami már nem tudta elfogadtatni pártja többségével. A VÁLASZTÁSI KÜZDELEM Mindez a választási küzdelem elmérgesedését jelentette. Az MSZDP választási üzenetével is kapcsolatban lehetett, hogy március 15-én Budapesten a Károlyi-párt Krisztinavárosi szervezetének a gyűlését — ahol Vass János vaüásügyi miniszter lett volna a szónok — a szociáldemokraták megzavarták. Az elnök bevezető szavai után Vasst nem engedték beszélni, és sértő szavakkal illették. Sőt! Migray József, az MSZDP egyik ismert vezetője szólalt fel. Ez az incidens a Károlyipártban nagy elégedetlenséget okozott. Annak néhány tagja azt is indítványozta, hogy a párt miniszterei mondjanak le és a párt ne is vegyen részt a választási agitációban. A Világ azt is megírta, hogy ettől az esettől függetlenül is már napok óta bizonyos kedvetlenség észlelhető a pártban és egyre jobban terjed az a felfogás, hogy „leghelyesebben tenné a kormány, ha a választásokat nem tartaná meg." A lap azt is tudni vélte, hogy a Kisgazdapártban is „sokan ezen a felfogáson vannak." 26 Magyarország, 1919. március 15. 27 GARAMI Ernő: i. m., 83. 28 Világ, 1919. március 16.