A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet a századfordulón (1897-1913). Első rész: Szeged

1-től bérbe vettük s azokat a kor igényinek megfelelőleg fővárosi elsőrendű műintézetek mintájára berendeztük, azt személyes vezetésünk alatt a legjobb művészi erőkkel eUáttuk, úgy hogy intézetünkben a fényképészet és festészet szakmájába vágó fényképek" készülnek, a budapesti műterem fenntartása meüett. 1900. nov.-dec.-i Nyüttér hirdetéseik: „Specialisták gyermekfelvételekben. Készítünk: Aquareü-Platin-Pigment különleges képeket" csoportr és tabló képeket. „Felvételek úgy hétköznap, mint vasár- és ünnepnap reggel 8 órától délután 4 óráig." 1902 decemberében az előzőekhez még hozzáteszik: „Gyermek fényképfelvételeket kitűnően fűtött műtermünkben egész napon át eszközlünk." 1907 decemberében az előzőekhez hasonlóan: „Fényképek remek kivitelben Brenner Testvéreknél. Gyermekek felvételénél ajánljuk fűtött műtermünket. Kölcsey-utca, Próféta mellett." A műtereméi kapcsolatosan két fényképet ismerünk, egyiken a bejárati ajtóban áU Brenner Viktor és testvére Sarolta, a másik a gazdag berendezésű müterembelsőt mutatja. (41-42. kép) 1908 márc. 28-án beadott kérelmében özv. Egressy Józsefné Jókai utca 3 szám alatti telkén „udvari meüéképületet átalakítani szándékozik." A meüékelt terven Ligeti Béla műépítész aláírása szerepel. (44 kép) Majd az április 7-i jegyzőkönyvben „Udvari meUéképületét kibővíteni és emeletet ráépíteni" megfogalmazás szerepel. Ennek akadályai a következők. „1. Az épület favázas falára emelet nem építhető. 2. Az átalakítandó és az udvarban vele szemben áüó meUéképület közt ma nincsen meg a szabályrendeletben megkívánt 8 méter tér, cca 4 m. lenne." Végül is alkudozásokkal, egyeztetésekkel elkészül az épület, és július 9-én Egressyné „a telkemen felépített egyemeletes fényképészeti műterem használatba vételi engedélyét kiadni" kéri. Az engedélyt augusztus 4-én megkapja. 1909. nyarán a fényképészeti műteremhez szükséges meUékhelyiségeket tartalmazó meUéképületre kér engedélyt. (45. kép) Ennek használatba vételére 1910 nyarán kap engedélyt. 1908 nyarán az Újdonságok rovat A legmodernebb fényképészeti műterem, címmel közli a hírt: „A Jókai-utca 3. szám alatt, a királyi táblával szemben, közel a Szegedi Napló palotájához s így a Kárász-utcához is, modern s Szegeden a legnagyobb fényképészeti műterem épült a jó hírnevű Brenner Testvérek részére, kik KoUer Károly tanár udvari fényképésznél nyerték kiváló szakképzettségüket. Az új műterem felvételi emelete a legnagyobb s a legmodernebb Szegeden, hova az utcai kapuval szemben fedett üvegfolyosó vezet. Lenn az iroda s a kamra van. Brenner Testvérek mint országszerte ismert fényképészek különös ügyességgel járnak el a gyermek-felvételeknél s e részen páratlanok. Új műtermük ... Szeged egyik dísze, minthogy a vele kapcsolatos művészi portál az utcai vonalat díszíti s gyönyörködtető látványosság az arra menő közönség részére." Augusztus 5-én lapalji hirdetésük jelenik meg: „Régi mesterek új műterme. Művészies vüágítás, mely a legremekebb kivitelű képek készítésére egyedül képesít." Ezt reprezetálja a müterembelsőt megörökítő fényképük. (46. kép) Szeptemberi hirdetésében: „Brenner Testvérek új fényképészeti műterme Jókai-utca 3. sz. A Szegedi Napló meüett."

83 82 Tervtár 11946/909. 83 SZN 1908. aug. 2, 5, SZésV ezept. 29.