A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)
MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély
följárót elbontották, és helyére építették a ma is látható tornyot, amely meglehetősen szervetlenül, stüus-idegen módon illeszkedik az épülethez. Az utóbbi időben átment a köztudatba, hogy a kastélyt a trieszti Miramare-kastély nyomán emelték. Ennek eredete Reicher Lászlónéra vezethető vissza, aki 1964-ben úgy emlékezett, hogy „az 1880-as években épített kastély" előképe a trieszti kastély volt. 40 Túllépve Reicherné időbeli pontatlanságán, a kastélynak bizonyosan nem lehetett előképe Miksa kastélya, egészen egyszerűen azért, mert nem is hasonlít rá. Nem is hasonlíthat, mivel eredendően egy klasszicista épületet emeltek, amely csak az 1902-es átalakítás nyomán nyerte el mai formáját úgy, hogy — a toronytól eltekintve — architektúrájának eredeti, klasszicista vonásait nem veszítette el. A romantikus stílusra utaló jegyek csak finomították, historizálóvá tették, de meg nem változtatták, illetve csak részleteiben módosították az épület eredeti összhatását és tömegét. Ez az átalakítás és ez az összhatás-változás ezért nem eredményezett olyan beavatkozást, amely hasonlatossá tette volna a kész épületet a trieszti kastélyhoz, hiszen továbbra is számos azonosság maradt, amelyek inkább a kiszombori kúriákkal rokonítják, és amelyek az eredeti klasszicista épületre vezethetők vissza. A torony távoli hasonlósága a Miramare-kastélyéhoz viszont valóban észrevehető, nem zárható ki ezért, hogy ennek előképe valóban a trieszti építmény lehetett, bár ahhoz képest egyszerűbb, provinciálisabb formával szembesülhetünk itt. Mindenesetre megállapítható, hogy a torony és az eredeti épület összeillesztése, továbbá — ezzel együtt — a kastély átalakításának historizáló és eklektikus megoldásai egészen bizonyosan a megbízói elképzeléseket, sem mint egy képzett építész munkáját tükrözik. A torony nem csupán az utólagos hozzátoldás miatt, de stiláris megformáltsága vezetett, kizárja, hogy ő építette a tornyot. Az építés így szinte kétségbevonhatatlanul az 1902-es átalakításhoz kötődött. A kérdés ettől kezdve csupán az, miért hallgat erről a családi krónika, és miért nincs benne a zombori köztudatban, hogy a torony utólagos hozzátoldás. Ezt a tényt ugyanis csak a falkutatás, illetve a régészeti vizsgálat hozta felszínre. Furcsa, hogy a helyi emlékezet ezt nem őrizte meg, de az még furcsább, hogy a visszaemlékező családtagok a kérdés kapcsán erről megfeledkeztek, vagy legalábbis valamilyen ok miatt nem beszéltek róla. 40 TÖRÖK József: A kiszombori Rónay-kastély története. Feljegyzés az özv. Reicher Lászlónéval és Rónay Tiborral folytatott beszélgetéséről, 1964. dec. 28. Közli: SlPOS 2002. sz. Ráadásul a visszaemlékező Ferenc Ferdinánd kastélyáról beszél, amely további pontatlanságot jelent, hiszen a Miramare-kastélyt Miksa főherceg, a későbbi mexikói császár építtette. A hibás adatot átvette Tóth Ferenc is. (TÓTH 2000, 160.) Tóth még a trieszti kastély-előképet Rónay Mórichoz kötötte, nyilván nem tudván, hogy a torony és az építkezés nem egyidejű. Virág Zsolt szintén közli a Miramare-hasonlóság tényét, de csak zárójelben, és mint családi legendát, az eredetét pedig — figyelemmel az azóta végzett falkutatási eredményekre — Rónay Jenőhöz köti, jelezvén azt is, hogy kevéssé valószínű, Rónay Jenő járt valaha az Adriai-tengernél. VIRÁG 2005, 30. Ennek ellenkezőjére közvetlen bizonyítékot jelent a Rónay Elemér által megírt családi krónika, amely részletesen kifejtette, hogy a család az 1901-es nyarat a Fiume melletti Abbázián töltötte. (RCSK 354.) Arra viszont valóban nincs bizonyítékunk, hogy a Trieszt melletti kastélyt személyesen is látta, ugyanakkor nem kellett közvetlen jelenlét és látogatás ahhoz, hogy a Miramare-kastélyról információi legyenek, a kastély képe és leírása ugyanis a századforduló idején sok egyéb módon tudomására juthatott. Mindazonáltal magunk nem zárjuk ki, ellenkezőleg, igen valószínűnek tartjuk, hogy Rónay Jenő személyesen járt a trieszti kastélynál. Torontál vármegyei főispánként elképzelhetetlennek tartjuk, hogy — miként Abbáziát — ne kereste volna föl az Adriai-tenger más kedvelt és divatos fürdőhelyeit, ezért szinte biztosra vesszük, hogy járt Triesztben, és a tőle néhány kilométerre lévő Miramare-kastélynál is.