A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet a századfordulón (1897-1913). Első rész: Szeged

pet A Híradó és a Szeged és Vidéke így írja le: „Az egyik azt a pillanatot rögzítette mely, amikor a szoborleleplezési ünnep kezdetét vette és a hatóság, a törvényhatóság és az egyletek, körök, társulatok küldöttsége a szobor köré gyülekeznek. A másik fényképfölvétel az ünnepély után a leleplezett szoborral készült." A Naplóban a Vasárnapi Újság és az Új Idők e heti számaiban megjelent képekről pedig ez szerepel: „Az egyik az egész óriás tömeg képét mutatja, melyet egyik ház emeletéről vettek föl. Ez a kép pompás, tízezernyi fej látszik rajta. A másik az ünnepély lefolyása után vétetett föl, mikor a törvényhatóság visszaindult a városházára. Az előtérben állnak a hatóság fejei: Pálfy Ferencz, dr. Tóth Pál, Rainer József, aztán Róna mester és neje, továbbá Pósa Lajos és neje, a törvényhatóság több tagjának környezetében." (149-152.) Az óriási tömeg képének eredetijét nem ismerjük.

13 1903 nyarán: A szegedi népviselet képekben címmel hosszan írnak Endrényi Imre könyvkereskedő kiadásában megjelent levelezőlapokról.

14 „Ezek a képes-levelezőlapok a Keglovich-féle fénykép-fölvételek hű másai, amelyek a párisi vüágkiállítás magyar osztályában kiállítva általános föltűnést keltettek és a kiállítási nagy aranyérmet nyerték el. ... Szép színes kis képekben, rendkívül tetszetős, határozottan művészi értékű levelezőlapokon adta ki ... sok ezer példányban ezt a nyolc kedves jellemző és érdekes magyar jelenetet, hogy így a közönségnek, mely méltán megunta már a sablonos tucat kiállítású anzixeket, kedves szolgálatot tegyen magyar tárgyú és művészi értékű képes-levelezőlapoknak forgalomba hozásával. Ez olyan reform a magyar műipar terén, mely úgy hazafias irányával, mint művészi qualitásával ezidő szerint egyedül áll. A képek a következők: A szomjas legény. 2. A csárda rózsája. 3. A viszontlátásra János! 4. Bizalmas kérdés. 5. A kubikos pihenője. 6. Hivogatás a lakodalomra. Az ősi magyaros lakodalmi szertartások egyik legjellemzőbb momentuma a vendéghívó vőfélyek beköszöntése; ennek a képnek pendantjául szolgál a 7. A menyasszony megérkezése. Végül a 8. kép a marokverő lány szegedi típusát mutatja be. Ezek a képek Endrényi Imre könyvkereskedésében darabonként 10 füléren kaphatók." 1903. októberében: Fényképfölvételek a Kossuth ünnepélyről címmel írják: „A kedvezőtlen idő dacára olyan lelkes sokadalom hullámzott a történeti Klauzál téren és a benyúló utczákon, amekkorát csak a szobor leleplezési ünnepén látott a város együtt. A gyönyörű felvonulási és koszorúzási jelenetekből Keglovich Emü az ismert szegedi fényképész-gyáros sikerült felvételeket csinált."

15 Feltehetően a leleplezési képek azon darabjairól van szó, melyek nem tartalmazzák a leleplezéskori feldíszítettséget (151-152.). 1904. szeptember 14-én a Szeged és Vidéke Újdonságok rovata hosszú írást közöl Szegedi Emléklap címmel. „Az ország vendéglősei, akik tegnap óta az alföldi metropolisban időznek ... Az ezévi sikerült kongresszus alkalmából a szövetség csinosan kiáUított emléklapot szerkesztett, amely Szegedet mutatja be írásban és 13 1902: Vasárnapi Újság szept. 28. 636, Űjidők szept. 28. 299-300. 14 SZH 1903. júl. 26. A levelezőlapokból négy darabot őriz a múzeum A szomjas legény, A viszontlátásra János, A csárda rózsája, Bizalmas kérdés címekkel. A kitűnő minőségű és szép színezésű levlapokon Keglovich és Endrényi adatain kívül még rajta van: „Készítette Drotleff József műintézete Nagyszeben." 15 SZN 1903. okt. 20.