A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet a századfordulón (1897-1913). Első rész: Szeged

műteremváltása (1908-10) idejére tehető, hiszen mindkét helyen alkalmazta azokat. Itt kell megemlítenünk a kor egyik fénykép jellemzőjét az igazolvány képek megjelenését a gyűjteményekben is. E témához 1897. dec. 28-i Szegedi Napló, Újdonságok rovatát idézzük: „Fényképészek szüretje. Az engedményes vasúti menetjegyeknek most folyik a megújítása. ... hivatalokból is az urak feketegálába kiöltözve már napok óta járják a fotográfusokat, akik már így egyszer a vasúti miniszter jóvoltából is szüretelnek." Keglovich Emil fényképész és festő (1879-1912) (1. kép) Keglovich Emü Bukovinában született 1856. jún. 23-án. Föltehetően Letzteréknél tanulta ki a fényképészetet és ezért használja versóin az 1876-i szegedi kiállítási érmet is. 1879-től már a Letzter és Társa cég művezetője. 1888-tól a Letzter és Keglovich cég egyik tulajdonosa. 1892 őszétől a Keglovich Emü cég egyedüli tulajdonosa. 1896-ban millenniumi nagy érmet nyert. 1897-ben a Kölcsey utcából a Klauzál térre költözött. Novemberben mindkét újságban közzé teszi

6 „fényképészeti és festészeti műtermemet a mai napon Klauzál tér 7. sz. (Wagner F. A. és fia házában) megnyitottam." 1899-ben Szeged városa a párisi vüágkiállításra Keglovich Emillel készíttette a fényképeket. A kiállításon 1900-ban fényképeivel nagy aranyérmet nyert. 1912. október harmadikán hunyt el Szegeden. Fényképészete: 1897-ben „nemcsak Szeged, hanem az egész Alföld elsőrangú" fényképésze. 1899. márciusában a budapesti ajánlatok után, a város végül is Keglovich Emut bízta meg a párisi kiállításra küldendő fényképek elkészítésével. A képek nagy része októberben készen van, a francia fölírások is megérkeztek. „A mérnöki hivatal most a fényképekhez jávorfából igen díszes kereteket készíttetett. A keretek a fának természetes kidolgozását tüntetik fel, s néhány bordó vonással vannak ékítve." Karácsonyra fényképnagyításokat és a sajákarczképpel ellátott levelezőlapokat hirdeti. Szeptember 9-én a Híradó beszámol a szegedi országos mezőgazdasági kiállításról kiemelve, hogy: „Mielőtt a miniszterelnök még kocsijára ült volna, Keglovich lefényképezte az egész társaságot." A mezőgazdasági kiállításról azonban Keglovich több fényképet is készített, ezeket az újság ugyan nem említi, de ránk maradtak a Somogyi Könyvtár őrzésében. (27-32.) 1900. januárjában: „Szegedi képek a főváros széképületében. Budapesten, a régi városházán a héten kiállítást rendeznek azon látképekből, melyeket az ország különböző városaiból küldenek a párisi kiállításra." Februárban: „Az alföld népe a párisi kiállításon. ... amit Szeged jeles fotográfusa, Keglovich Emü küld ki a világkiállításra ... a képek amelyek ma indultak el a hosszú útra, a következők: Lakoda6 SZH SZN 1897. nov. 20. 7 SZN 1897. nov. 23. 8 1899: SZH márc. 10, aug.13, 15, okt. 1, 22. SZN márc. 10, aug. 13, 15, okt. 1, 20, nov. 12-től.