A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁBIÁN Borbála: Az első szegedi légszeszfogyasztók

• cukrászda • órás CD Posta hivatal • iroda • Izraelita templom és iskola B gyógyszerész • Városházi Épület B és a szegény ápolda B gyárak Dl helyi egyletek B kocsma E3 színház • söröző B vendéglő Bretel D magánzók B kereskedők E3 kávéház II Utcai fogyasztás Az összes gázlámpák száma a légszeszvilágitás első évéből, 1865-ből nem ismert, csak azt lehet tudni, hogy 416 utcai lámpája volt Szegednek.

49 A magán fogyasztók lámpáiról az első adat két évvel későbbről való: 1867-ben már a 416 utcai lámpa mellett 1342 „magánláng"is volt, melyek összesen 6 305 000 köbláb légszeszt fogyasztottak.

50 A gázfogyasztás lassú emelkedését mutatja az is, hogy az 1867-es magánlángok számát csak 1880-ban sikerült a duplájára emelni (az 1879-es árvíz ellenére!). Az egyes lakásokban, üzletekben — vagy más szegedi munkahelyeken — elhelyezett lámpákról, vagy egyéb gázvilágításra szolgáló eszközökről nincsen adat a korai évekből. A Keméndy-féle listán szerepel viszont az egyes fogyasztóknál lévő lángok száma. Ennek adatait a következő táblázat foglalja össze: Lángok száma fogyasztók száma 106 - 20 12 16-10 36 9-5 40 4-1 85 nincs adat 39 összesen: 212 A táblázatból is kiderül, hogy igazán nagyfogyasztók nem voltak a városban. A legtöbb fogyasztónak csupán egy és öt között volt a lángjainak a száma, amivel valószínűleg csupán lakásuk vagy üzletük egyetlen helységét világították meg. Lakások esetében ez a szalon lehetett, esetleg még az ebédlő is. 49 CsML IV. B. 1107. b. 6133/1865