A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁBIÁN Borbála: Az első szegedi légszeszfogyasztók

AZ ELSŐ SZEGEDI LÉGSZESZFOGYASZTÓK FÁBIÁN BORBÁLA Napjainkban fontos egy lakás infrastrukturális ellátottsága, hogy milyen komforttal rendelkezik. A 19. században magyar városok többségében nem volt központi fűtés, villanyvilágítás és a vízvezetékeket is a legtöbb helyen csak a század második felében építették ki, sok helyen a csatornázás is hiányzott. Szegeden a városi infrastruktúrájának fejlesztését a 19. század második felében kezdték meg,

1 — ahogy Reizner János írja — korábban nem volt Szegednek „városias berendezése".

2 1862-ben a Kiviteli gőzmalom társasággal vízvezeték építésére kötött szerződést a városi tanács, ami 1863. január 7-én kezdett üzemelni.

3 1863. március 25-én a tanács L. A. Riedinger

4 augsburgi gyárossal kötött szerződést a légszeszvilágítás

5 bevezetésére, melyre csak egy évvel később kapták meg a helytartótanács jóváhagyását.

6 1865. november 1-től pedig gázzal is világíthattak a szegedi utcákon és a belvárosi házakban. A magyarországi gázgyárakban általában kőszénből készítették a légszeszt, de például a szegedi gázgyár előtt két évvel 1863-ban üzemelni kezdett gázgyárban, amit szintén a szegedi gázgyár építtetője Riedinger épített, fából állítottak elő vüágító gázt, csakúgy mint az 1868-ban megnyitott kassai gázgyárban is. Az 1860-as években Riedinger által épített magyarországi gázgyárak közül kivételes a szegedi, hiszen itt kőszenet használtak, csak úgy mint a soproni (1866) és győri (1868) gázgyárakban. A szege1 „Szeged polgári várossá alakulása az ország más városaihoz hasonlóan a [19.] század második felében indult meg. (BLAZOVICH László: Szeged rövid története. Szeged, 2000, 126.) 2 REIZNER János: Szeged története, 3. k., Szeged, 1900, 130. 3 REIZNER: i. m., 214-215. 4 Ludwig August Riedinger (Schweigern, 1809. nov. 19. - Augsburg, 1879. ápr. 20.) bajor feltaláló és gyáros. A textilipar mellett sokkal jelentősebb tevékenységet fejtett ki a gáziparban és a gépgyártásban. 1850 körül 25 bajor és további 42 európai város gázgyárát alapította és építette fel. A 19. században Németországban, Osztrák-Magyar Monarchia, Svájc, Itália és Oroszországban épített gázgyárból majdnem 1000 Riedinger valamelyik cégének nevéhez köthető. Oittp://www.gaswerk-augsburg.de/riedinger.htm; és http://www.augsburg.de/Seiten/ augsburgd/bildung/stadtarchiv/persoenlichkeiten/riedinger/riedinger.shtm 5 „Légszesz, másképp világító gáz, kőszén, fa és fenyűgyantának száraz lepárlása által nyert gáz, mely ama képességgel bir, hogy emggyujtatván, világító lánggal ég." (Magyar Lexikon, az egyetemes ismeretek encyklopaediája, XI. kötet, Budapest, 1882, 255.) „Légszeszvilágítás (gázvilágítás). így neveztetik a'házak, utcák 'stb. világítási módja, a' külön készületek által nyert olajképző köszéneg-gáz (Kohlenwasserstoffgas) égetése által." (Ujabb kori ismeretek tára, V. k., Pest, 1853, 210.) 6 FÁBIÁN Borbála: „Magyarország rímere tündökölt gázfényben... ", A szegedi gázszolgáltatás kezdeteiről, In Belvedere Méridionale, 2006./7-8. sz., 52.