A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

sokáig tarthatta meg. 1949 augusztus elején a Magyarországon tartózkodó családtagok (Rónay Aladár ekkorra már elhagyta az országot), így Blaskovich Péterné Rónay Magda, Coreth Károlyné Rónay Mária, Rónay Imre és Rónay Tiborné szinte szó szerint azonos tartalmú levelet küldtek a községi Népi Bizottsághoz, a Nemzeti Bizottság akkori utódszervéhez: „Értesítem a Népi Bizottságot, hogy kiszombori földemnek azon részét, amellyel eddig magam gazdálkodtam, felajánlottam az állam részére haszonbérlet céljára. *®

4 A földről való lemondás nyomása elől ekkor már nem lehetett kitérniük. Báró Urbán Péter (Rónay Magda első, báró Urbán Ivánnal kötött házasságából született fia) zombori birtokát azért vették el teljes egészében, mert számára Kunágotán biztosították a 100 hold mentesített területet. Az időközben elhunyt, egykor albertirsai illetékességű Baross Sándor 100 holdas megmaradó ingatlanával kapcsolatban a községi földigénylő bizottság az alaptörvény 12 §-ra tekintettel föllebbezést nyújtott be az OFT-hoz, ezt az igényt a kimutatás keletkezése időpontjában, 1946. okt. 28-án még nem bírálták el, de gyaníthatóan a föllebbezést elfogadva az e listában még megmaradó földterületet a földosztásra igénybe vehető birtokok sorába tették át, ezzel megnövelve a helyi földigénylő bizottság kompetenciájába tartozó terület nagyságát. Szirbik Sándor makói református lelkésznek, mivel nem csak Zomboron, hanem Csanádpalotán és Makón is voltak földbirtokai, a mentesített 100 holdat megosztva adták ki. A zombori határban csupán 47 holdat mentesítettek számára, a maradék 53 holdat Csanádpalotán kapta meg. Dr. Dobsa Lajos és dr. Tóth Aladár 1939. szept. 1-je után vásároltak Zomboron földterületet. Dobsa ezért 5 holdat tarthatott meg, míg dr. Tóth Aladár pedig, akinek Makón is volt még 1 hold 800 Döl földbirtoka, Zomboron 4 hold birtokosa maradhatott.

95 Érdekesen alakult a község tulajdonában lévő terület sorsa. A 831 kat. hold és 1559 Döl területből az alaptörvény értelmében a 100 hold fölötti területet itt is meg kellett volna váltani, de mivel ebből 207 hold és 579 Döl legelő, 15 hold 758 •öl erdő és 117 hold 299 Döl földadó alá nem tartozó terület volt, ezek a területek továbbra is községi közös tulajdonban maradtak. Ezen túl a községi ingatlanokból a földigénylő bizottságok megállapodása alapján az itteni mintegy 550 makói kisbirtokos által haszonbérelt földek ellentételezésére 230 kat. holdat Makó kapott meg. Az átengedett terület 40 %-a gyümölcsös volt. Ezen túl a zombori földekből 250 kat. holdat Ferencszállás község arra hivatkozással kapott meg, hogy nem rendelkezett akkora területtel, amelyből a helyi földigénylőket ki tudta volna elégíteni. Ezek egy részt szintén a község tulajdonában lévő földekből biztosították, emiatt a községi földekből csupán 127 holdat használhattak föl a földosztás céljára. (9. táblázat) Utóbb, a Ferencszállásnak átadott földekből, vita támadt. A község elöljárósága, de a „demokratikus pártok kiküldöttei" is megkifogásolták az átadott földterület nagyságát, arra hivatkozva, hogy „Ferencszállás községben olyan egyének is kaptak juttatást, akik a fennálló törvényes rendelkezések szerint saját ingatlanukat is 94 CSML XXVin. 11. 9., 10., 11., 12. 95 CSML XVn. 517. 514. sz. 96 CSML XVn. 517. 514. sz.